Városmárkázás

A városok versenye egyre nagyobb a turistákért, befektetõkért, diákokért, tehetséges munkaerõért és még sorolhatnánk. Ráadásul ez a verseny nemcsak itthon zajlik, hanem egyre globálisabb.

Az elmúlt években nemcsak tudományosan láttam át a témát, hanem több város márkázásában személyesen is részt vettem, ami segített kikristályosítani ennek rendszerét.

Az alábbi publikációk segítséget adnak Neked is, ha városmarketing projekt kapcsán mûködsz közre, vagy ilyen jellegû feladatot kell készítened fõiskoládon/egyetemeden.

Hogyan lesz a településébõl márka? A városmárkázás alapjai

Melyik polgármester ne szeretné, ha települése vonzóbb lenne a turisták számára? Ha növekedne a befektetõk, vállalkozások száma, és így az adóbevételek? Ha népszerûbbé válnának a településen termesztett és gyártott termékek? Ha szívesen költöznének ide máshonnan, dolgoznának, tanulnának a településen? De legfõképp: ha a helyiek, a városban élõk elégedettebbek lennének, büszkébbek városukra, erõsödne identitásuk? A városmárkázás alapjairól szóló cikkhez kattints ide!

A 4P, 5P, 6P, 7P és 8P modellek alkalmazása a városmárkázásban

A városmárkázás viszonylag új területnek számít: bár a gyakorlatban régóta foglalkoznak vele, a tudományos irodalom csak most zárkózik fel. Az elmúlt években több modell is feltűnt, melyek szerint a város mint márka értelmezhető és építhető. Jelen cikk a 4P, 5P, 6P, 7P és 8P rendszereket mutatja be röviden, azok előnyeivel és hátrányaival együtt. Könnyen úgy tűnhet, hogy itt valójában egy modellről van szó, a híres 4P-ről, azaz a marketingmixről és annak kiterjesztéseiről, ám amint látható lesz, a P betűk sokszor egész mást takarnak, így összesen 5, egészen különböző megközelítésről van szó.
Tudj meg róluk többet itt!

A városmárkázás fortélyai

Ha olvasás helyett jobban szereted a hanganyagokat, videokat, ezt a kétrészes rövid etûdöt ajánlom. A Magyar PR Szövetség "Önkormányzati PR" konferenciáján kerestem a választ arra, hogy miként lesz a városból márka:

A márkázás fortélyai - minél több sikeres városmárkát!

Városmárka modellek - márkázás

A belsõ településkép felmérése - Mit gondolnak városukról az ott élõk? Modellek és hasznos kérdések

Minden polgármester szeretné, ha képe lenne településérõl, ha tudná, hogyan látják a helyiek, és hogy néz ki külsõ szemmel, mik a város erõsségei és gyengeségei. A "Beszédek könyve polgármestereknek" folyóiratban megjelent tanulmány elõbbivel, vagyis a belsõ kép felmérésével foglalkozik. Kattints ide a cikkért!

Hogyan használjuk jól a SWOT-analízist a települések esetében? A 4-mezős helyzetelemző-rendszerező, és 8-mezős, teendőket kijelölő módszer (2015)

Nincs olyan település, amely ne készített volna már SWOT-analízist. Akár évről-évre is összefoglalják különböző dokumentumokban, hogy melyek a város erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei.
És nincs olyan polgármester, akinek ne prezentáltak volna már ilyen elemzést – sőt a legtöbb városvezető, rengetegszer találkozott ezzel, talán már unja is.
De ha azt kérdezzük, valóban tudta-e hasznosítani a SWOT-elemzést a város, vagy éppen valóban tudott-e valamit kezdeni vele a polgármester, már egyáltalán nem olyan jó a helyzet.
Mi ennek az oka és hogyan lehet javítani rajta? Olvasd el a 8-mezős SWOT-analízis alkalmazásáról szóló cikket itt!

A településkommunikáció fontosságáról - Egy reprezentatív kutatás néhány eredménye

Egy ismert kutatócég segítségével reprezentatív, telefonos, kérdõíves közvélemény-kutatást végeztünk 2012. április 26. és május 3. között, amelynek során 800 véletlenszerûen kiválasztott felnõtt korú személyt kérdeztünk meg. A Kitta Gergellyel és Perlaky-Papp Józseffel közösen írt tanulmányból ennek legfontosabb eredményei derülnek ki. Itt töltheted le.

Rangsorolt városok

Sorra jelennek meg a nemzetközi nagyvárosokat értékelõ márkamodellek és az ezek alapján készülõ rangsorok. Bár mindegyik más-más módszertant alkalmaz, az élbolyban többnyire ugyanazokkal a településekkel találkozunk. De melyek ezek? Olvasd el itt!

A városmárka rangsorok sajátosságai, összefüggések a városmárkázás és egyes márkázási tényezők között

Ez a Stelli Tiborral közösen írt cikk összegyűjti a városmárka rangsorokat és azok jellegzetességeit, majd összefüggéseket mutat be a városmárkázás és a városi sikerek közt. A márkaépítés eredményei, az egyes rangsorokban elfoglalt helyezések nemcsak a város „menedzsmentje”, hanem a helyiek, a lakosság számára is jelzésértékűek lehetnek. Töltsd le itt!

A hazai városok imázsa – Egy felmérés eredményei (2016)

Hogyan ítélik meg a polgárok saját városuk imázsát? És mit gondolnak más városokról? Milyen azok imázsa? Mindennek kapcsán nagyon kevés adat állt eddig rendelkezésre, ezért is hiánypótló az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által 2015-ben végzett felmérés. A magyar városok imázsáról készült online kutatásban 1200 fő vett részt, a 18–59 éves korosztályból. Az eredményeket és az azokból levonható következtetéseket itt foglaltuk össze Rácz Bettinával.

Díjnyertes városok – Válogatás az Országos Városmarketing Díj pályázatra benyújtott legjobb anyagokból (2016)

Ez a Stelli Tiborral közösen írt cikk összegyűjti a városmárka rangsorokat és azok jellegzetességeit, majd összefüggéseket mutat be a városmárkázás és a városi sikerek közt. A márkaépítés eredményei, az egyes rangsorokban elfoglalt helyezések nemcsak a város „menedzsmentje”, hanem a helyiek, a lakosság számára is jelzésértékűek lehetnek. Töltsd le itt!

A szlogen szerepe a települések pozicionálásában: sikeres és kevésbé sikeres jelmondatok

2015-ben a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) megalapította az Országos Városmarketing Díjat. A pályázatra összesen 66 nevezés érkezett be, 32 városból és 4 budapesti kerületből. A települések hat kategóriában pályázhattak: rendezvény, külső kommunikáció, belső kommunikáció, városfejlesztési projektek, városmárka-, városimázs-építő marketingteljesítmények, illetve arculat. A tanulmányban ezek közül választottunk ki egyet-egyet, mint jó gyakorlatot. A Rácz Bettinával közösen írt cikkünkért kattints ide!!

Hogyan válasszunk szlogent és logót? – A verbális és a vizuális arculat szerepe a városmárkázásban

A szlogen és a logó talán a legkézzelfoghatóbb elemek egy település marketingjében, kommunikációjában. Mindkettő akkor igazán jó, ha megragadja a város, falu karakterét, megkülönbözteti más településektől, emellett inspirálni tudja a turistákat, a befektetőket és nem utolsósorban a helyieket. Ha viszont átlagos, semmitmondó, akkor többet árt, mint használ. A cikkben rengeteg jó és rossz példát gyűjtöttem össze, itt olvashatod el.

A QR-kód alkalmazása a városmarketingben - Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok

A jó városvezetők számára kulcskérdés az érintettek tájékoztatása, legyen szó a helyi polgárokról vagy a turistákról. Sokszor azonban az információ átadására klasszikus, nyomtatott módon nincs elég felület. Ráadásul az információk gyakran változnak, gondoljunk például a városi rendezvényekre, vagy éppen a közlekedési menetrendekre. Végül, de nem utolsó sorban sokszor nem a szöveges információátadás a legjobb megoldás, hanem jó lenne azt hanganyagokkal vagy éppen videóanyagokkal kiegészíteni. Mindebben segít a QR, azaz Quick Response (Gyors Válasz) kód. A QR-kód alkalmazása a városmarketingben - Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok.

Az egészséges város mint megkülönböztetõ koncepció a városmárkázásában

Mit jelent, ha egy város egészséges? Milyen hatással van ez a városfejlesztésre és -kommunikációra? Nemzetközi példák alapján megismerheted itt.

Vírusreklám: kreatív eszköz a települések népszerűsítésére

Tudtad, hogy a Gangnam Style nemcsak a koreai énekest tette világhírűvé, hanem Szöul „Gangnam” negyedét is? Ha nem is ekkora méretben, de valami hasonlóra vágynak azok a települések, régiók, országok, melyek vírusvideót készítenek: magukra kívánják irányítani a turisták vagy épp a média figyelmét. De milyen legyen ez a video? Jelen tanulmány az elmúlt évek sikeres nemzetközi és hazai példáit gyűjti össze. Van köztük sokmilliós ország, de hetvennyolc fős falu is, és mindegyiktől lehet tanulni. Itt töltheted le!

Márkázott városok - Amikor egy település egy márka nevét veszi fel

Mindannyian kötõdünk a helyhez, ahol élünk. Így aztán nem vesszük jó néven, ha annak nevét egyik napról a másikra meg akarják változtatni. Pedig ha nem is gyakran, de néha elõfordulhat ez: míg a 20. században a politikusok, különösen a "nagy vezérek" igyekeztek nevüket otthagyni a városokon, addig a 21. században a márkák kezdtek el harcolni a települések neveiért. A cikkbõl az is kiderül, hogy Antigua és Barbuda, a karib-tengeri szigetország nemrégiben a "Mocsaras-csúcsot" átnevezte "Obama hegyre". Olvasd el a sztorit itt!

Márkaneves városok (2015)

Egykor olyan politikai vezérek nevét vették fel települések, mint Marx, Lenin, Sztálin, Tito vagy Ho-Shi-Minh. Ezzel szemben az elmúlt években online cégek előtt tisztelegnek: így lesz Topeka városából Google, és Halfway-ből Half.com. Olvasd el a példákkal teli cikket itt: Márkaneves városok.

Olimpia és imázsépítés: Torino 2006

Bár ebben az esetben városmárkázásról, city brandingrõl van szó, egy olimpia természetesen az egész országról is szól. A cikket még a téli játékok elõtt írtam, mert a Prime Torino jóvoltából abban a szerencsében részesültem, hogy egy héten át az összes fõszervezõtõl, marketingestõl elõadásokat hallgathattam. A cikk igazi sportmarketing csemege, amit itt tölthetsz le.

Stadionturizmus

Madrid, Milánó, München, Manchester – e négy város nemcsak kezdőbetűjében közös, hanem hogy útikönyveikben a történelmi látnivalókon túl mostanában attrakcióként szerepel a stadiontúra is. A nagy futballkluboknak ez egy újabb bevételi forrás, a turistáknak pedig igazi csemege, hogy betekinthetnek a színfalak mögé. Olvasd el a Gigor Attilával közösen írt cikkem itt!