Városmárkázás

A városok versenye egyre nagyobb a turistákért, befektetőkért, diákokért, tehetséges munkaerőért és még sorolhatnánk. Ráadásul ez a verseny nemcsak itthon zajlik, hanem egyre globálisabb.

Az elmúlt években nemcsak tudományosan láttam át a témát, hanem több város márkázásában személyesen is részt vettem, ami segített kikristályosítani ennek rendszerét.

Az alábbi publikációk segítséget adnak Neked is, ha városmarketing projekt kapcsán működsz közre, vagy ilyen jellegű feladatot kell készítened főiskoládon/egyetemeden.

Hogyan lesz a településéből márka? A városmárkázás alapjai (2011)

Melyik polgármester ne szeretné, ha települése vonzóbb lenne a turisták számára? Ha növekedne a befektetők, vállalkozások száma, és így az adóbevételek? Ha népszerűbbé válnának a településen termesztett és gyártott termékek? Ha szívesen költöznének ide máshonnan, dolgoznának, tanulnának a településen? De legfőképp: ha a helyiek, a városban élők elégedettebbek lennének, büszkébbek városukra, erősödne identitásuk? A városmárkázás alapjairól szóló cikkhez kattints ide!

Sok turista, több befektető, boldogabb lakosok – Az eredményes városmárkázás alapjai (2020)

Ha jó a városmárka, akkor nőhet: A turisták száma és az általuk elköltött összeg; A tőkebefektetők, vállalkozások száma, munkahelyek és adóbevételek; A helyiek identitása, büszkesége, elégedettsége, kötődése, a lokálpatriotizmus; A potenciális új lakosok érdeklődése, száma, minősége; A településen gyártott termékek népszerűsége, kereslete; A város országos publicitása; Összességében a település versenyképessége; A jólét és jóllét; A polgármester és az önkormányzat hitelessége, népszerűsége. A jó városmárka voltaképp az, „ahol jó élni, ahová jó érkezni.” Persze ez is egyszerű az elméletben, de nehéz a gyakorlatban. Erről meséltem egy kapcsolódó rendezvényen, itt érheted el.

Városból márkát?! Mit vehetünk át a vállalati brandingből? És mit ne vegyünk át? (2022)

A Településfejlesztési Szövetség konferenciáján egy érdekes témát feszegettem: mi adaptáható a vállalati brandingből és mit kerüljünk el. 3 példa arra, amit érdemes használni: Piackutatás, stratégia tervezés, egységes arculat és kommunikáció. És 3 példa arra, amit nem: Örült versengés, a szlogen mindenható erejében való hit, valamint túlzott komolyság. Itt töltheted le az előadást.

Helymárkázás vs. Helymarketing – Melyik micsoda? (2020)

A köznyelvben a márkázást és a marketinget is gyakran összekeverik, de hasonló zűrzavarral találkozhatunk a szaknyelvben a helymárkázás és helymarketing kifejezésekkel kapcsolatban. Vas Magdolnával közös cikkünkkel ebben a káoszban próbálunk rendet tenni. Rövid összefoglalónkból kiderül, mit takar a helymárkázás, és mit a helymarketing, kitérünk céljaikra, illetve rámutatunk hasonlóságaikra és eltéréseikre is. A helyek (települések, régiók, országok) kapcsán született eszmefuttatás egyben abban is segíthet az olvasónak, hogy jobban megértse a márkázás és a marketing közti különbséget. Itt tölthető le.

Helyértékesítés, helypromóció, helymarketing, helymárkázás - A megközelítések fejlődése a szakirodalmi áttekintés alapján (2022)

Hogyan tehetünk vonzóbbá egy várost a turisták, a befektetők és végül, de nem utolsósorban a helyiek számára? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja mind a gyakorló szakembereket, mind az elmélet képviselőit. Jelen tanulmány célja, hogy összefoglalja, miként jelentek meg az olyan fogalmak, mint a város értékesítése, a hely promóciója, a helymarketing, majd a helymárkázás. Miként az írás bemutatja, a pontszerű, taktikai, egy-egy csoportot célzó népszerűsítő kampányokat mára a hosszú távú szemlélet váltotta fel, ami egy sokkal tudatosabb, koordináltabb politika, holisztikusabb megközelítés. Mindehhez szorosan kapcsolódik a „hely létrehozása” (place making) fogalma is, mely stratégiai döntéseket, befektetéseket, együttműködést és egyetértést igényel az összes érdekelt fél részéről. Olvasd el a cikket itt!

A város értékesítésétől a városmarketingen át a városmárkázásig – Az elmélet és gyakorlat fejlődése (2021)

Ezt az előadást a Neumann János Egyetem által szervezett AGTECO konferencián tartottam. Megismerheted belőle, hogy a városmárkázás szakértői, képviselői hogyan vélekednek saját szakterületükről, és miben látják azt többnek, másnak, mint a városmarketing. A prezentáció pdf-jét itt érheted el.

A 4P, 5P, 6P, 7P és 8P modellek alkalmazása a városmárkázásban (2013)

A városmárkázás viszonylag új területnek számít: bár a gyakorlatban régóta foglalkoznak vele, a tudományos irodalom csak most zárkózik fel. Az elmúlt években több modell is feltűnt, melyek szerint a város mint márka értelmezhető és építhető. Jelen cikk a 4P, 5P, 6P, 7P és 8P rendszereket mutatja be röviden, azok előnyeivel és hátrányaival együtt. Könnyen úgy tűnhet, hogy itt valójában egy modellről van szó, a híres 4P-ről, azaz a marketingmixről és annak kiterjesztéseiről, ám amint látható lesz, a P betűk sokszor egész mást takarnak, így összesen 5, egészen különböző megközelítésről van szó.
Tudj meg róluk többet itt!

A városmárkázás 6P modelljei - Összehasonlító elemzés (2022)

Míg a klasszikus marketingben elterjedt modell termékek esetében a 4P, szolgáltatásoknál pedig a 7P, addig a városmárka esetében ez a 6P lett. Sőt, rögtön kétféle 6P-rendszer is van, a Simon Anholt-féle és a Resonance Consultancy-hez köthető World’s Best Cities. A cikkben e két 6P modellt vesszük górcső alá, melyet magyar nyelven korábban még nem tett meg senki. Nóvumot jelent a két 6P modell összehasonlítása is, azok előnyei és esetleges hátrányai, valamint, hogy mit adaptálhatnak ezekből az alapvetően nagyvárosokra készült modellekből a magyar települések. A cikket itt olvashatod el.

A városmárkázás fortélyai (2011)

Ha olvasás helyett jobban szereted a hanganyagokat, videokat, ezt a kétrészes rövid etűdöt ajánlom. A Magyar PR Szövetség "Önkormányzati PR" konferenciáján kerestem a választ arra, hogy miként lesz a városból márka:

A márkázás fortélyai - minél több sikeres városmárkát!

Városmárka modellek - márkázás

A sikeres városmarketing keretrendszere – A 10 legfontosabb összetevő (2018)

A városmarketing sok-sok eszközzel, látványosan képes segíteni egy város sikerét, növelni ismertségét, elismertségét, de hosszú távon csak egy tudatosan tervezett, stratégiailag is végiggondolt, kreatív megoldásokat használó, sokszereplős együttműködésre épülő, gazdaságilag is hatékony munka hoz tartós, nagyszabású eredményeket, ahogy azt a Magyar Marketing Szövetség Országos Városmarketing Díj pályázatára beküldött munkák is igazolják. Olvasd el minderről Piskóti Istvánnal közösen írt cikkemet!

A belső településkép felmérése - Mit gondolnak városukról az ott élők? Modellek és hasznos kérdések (2012)

Minden polgármester szeretné, ha képe lenne településéről, ha tudná, hogyan látják a helyiek, és hogy néz ki külső szemmel, mik a város erősségei és gyengeségei. A "Beszédek könyve polgármestereknek" folyóiratban megjelent tanulmány előbbivel, vagyis a belső kép felmérésével foglalkozik. Kattints ide a cikkért!

Hogyan használjuk jól a SWOT-analízist a települések esetében? A 4-mezős helyzetelemző-rendszerező, és 8-mezős, teendőket kijelölő módszer (2015)

Nincs olyan település, amely ne készített volna már SWOT-analízist. Akár évről-évre is összefoglalják különböző dokumentumokban, hogy melyek a város erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei.
És nincs olyan polgármester, akinek ne prezentáltak volna már ilyen elemzést – sőt a legtöbb városvezető, rengetegszer találkozott ezzel, talán már unja is.
De ha azt kérdezzük, valóban tudta-e hasznosítani a SWOT-elemzést a város, vagy éppen valóban tudott-e valamit kezdeni vele a polgármester, már egyáltalán nem olyan jó a helyzet.
Mi ennek az oka és hogyan lehet javítani rajta? Olvasd el a 8-mezős SWOT-analízis alkalmazásáról szóló cikket itt!

A helyi termékek szerepe a gazdaságfejlesztésben és az identitásépítésben – általános helyzetelemzés és javaslatok a 8-mezős SWOT módszerével (2022)

Az elmúlt években a fogyasztók számára újra felértékelődnek a helyi termékek, legyenek bár élelmiszerek vagy kézműves termékek. A tanulmány bemutatja a helyi termékek elterjedéséhez vezető tényezőket, azok előnyeit és a helyi termékek lehetséges csoportosítását. Ezt követően a klasszikus, 4-mezős SWOT-analízis segítésével elemzi, hogy általában milyen erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek fogalmazhatók meg egy város és környéke, avagy egy kistérség helyi termékei kapcsán. Mindezek után a helyzetelemzésre építve javaslatok is megfogalmazásra kerülnek a 8-mezős SWOT segítségével, hogy milyen lépéseket, intézkedéseket, konkrét akciókat lehet tenni a helyi termékek további sikere érdekében. A cikk itt olvasható.

A településkommunikáció fontosságáról - Egy reprezentatív kutatás néhány eredménye (2012)

Egy ismert kutatócég segítségével reprezentatív, telefonos, kérdőíves közvélemény-kutatást végeztünk 2012. április 26. és május 3. között, amelynek során 800 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg. A Kitta Gergellyel és Perlaky-Papp Józseffel közösen írt tanulmányból ennek legfontosabb eredményei derülnek ki. Itt töltheted le.

Magyar megyeszékhelyek közösségimédia-kommunikációja: Facebook-, Instagram- és Youtube-jelenlét (2021)

A városmarketing kommunikációs eszköztára az elmúlt években jelentősen átalakult: a klasszikus, offline eszközök mellett (sőt, egyre inkább helyett) az online megoldások, illetve a közösségi média került a fókuszba. Szűcs-Kis Alexandrával közös tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy miként lehet ezt az eszközrendszert hatékonyan alkalmazni a települések esetében, illetve hogyan érdemes kommunikálni a különböző platformokon. Mindehhez egyfajta városmarketing közösségimédia-kisokost készítettünk a Facebook, az Instagram és a YouTube kapcsán. Ezután saját, primer kutatásunk során 2021 első negyedéves adatok alapján vizsgáltuk a magyarországi megyeszékhelyek jelenlétét a három említett felületen. A cikket itt olvashatod el.

Magyarországi megyeszékhelyek közösségimédia kommunikációjának elemzése (2022)

Nem kérdés, hogy a városok marketing csapatának mindenképp érdemes megismernie a különböző közösségi média felületeket, valamint lehetőségeikhez mérten – a hosszútávú stratégiai szempontokat szem előtt tartva – alkalmazni azokat az online kommunikációjuk során. Ezért a cikkben röviden elemezzük a különböző közösségi média felületeket, majd részletezzük a legfontosabb tudnivalókat róluk, végül, de nem utolsósorban azt is bemutatjuk, hogy a városoknak hogyan érdemes használnia az adott eszközt, és mi a jelenlegi gyakorlat az egyes megyeszékhelyek esetében. A tanulmány fejezeteinek címében egy-egy szellemes jelzővel igyekeztünk utalni az adott platform sajátosságaira. Az írás itt érhető el.

Rangsorolt városok (2010)

Sorra jelennek meg a nemzetközi nagyvárosokat értékelő márkamodellek és az ezek alapján készülő rangsorok. Bár mindegyik más-más módszertant alkalmaz, az élbolyban többnyire ugyanazokkal a településekkel találkozunk. De melyek ezek? Olvasd el itt!

A városmárka rangsorok sajátosságai, összefüggések a városmárkázás és egyes márkázási tényezők között (2013)

Ez a Stelli Tiborral közösen írt cikk összegyűjti a városmárka rangsorokat és azok jellegzetességeit, majd összefüggéseket mutat be a városmárkázás és a városi sikerek közt. A márkaépítés eredményei, az egyes rangsorokban elfoglalt helyezések nemcsak a város „menedzsmentje”, hanem a helyiek, a lakosság számára is jelzésértékűek lehetnek. Töltsd le itt!

A hazai városok imázsa – Egy felmérés eredményei (2016)

Hogyan ítélik meg a polgárok saját városuk imázsát? És mit gondolnak más városokról? Milyen azok imázsa? Mindennek kapcsán nagyon kevés adat állt eddig rendelkezésre, ezért is hiánypótló az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által 2015-ben végzett felmérés. A magyar városok imázsáról készült online kutatásban 1200 fő vett részt, a 18–59 éves korosztályból. Az eredményeket és az azokból levonható következtetéseket itt foglaltuk össze Rácz Bettinával.

Díjnyertes városok – Válogatás az Országos Városmarketing Díj pályázatra benyújtott legjobb anyagokból (2016)

2015-ben a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) megalapította az Országos Városmarketing Díjat. A pályázatra összesen 66 nevezés érkezett be, 32 városból és 4 budapesti kerületből. A települések hat kategóriában pályázhattak: rendezvény, külső kommunikáció, belső kommunikáció, városfejlesztési projektek, városmárka-, városimázs-építő marketingteljesítmények, illetve arculat. A tanulmányban ezek közül választottunk ki egyet-egyet, mint jó gyakorlatot. A Rácz Bettinával közösen írt cikkünkért kattints ide!!

„Kis város, nagy szívvel” Lébény márkaépítése a Magyar Marketing Szövetség Városmarketing Gyémánt Díjára benyújtott pályázatain keresztül (2022)

A Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Turizmus és Marketing Intézete 2015-ben indította el az Országos Városmarketing Díj című kezdeményezését, melynek egyik célja, hogy a kisebb települések is meg tudják mutatni jó városmarketing gyakorlataikat. Az egyik legjobb példa erre a 3300 fős Lébény, akik minden évben sikeresen pályáznak és nyernek Gyémánt-díjat – ráadásul teszik ezt különféle kategóriákban. Mindez igen inspiráló lehet más kisvárosok számára is. A leírtakból kiderül, hogy mivel lehet ismertséget, illetve imázst építeni, valamint mivel lehet a helyi közösséget, a városlakókat bevonni, elkötelezettséget teremteni. Itt olvashatsz Lébény jó városmarketing gyakorlatairól!

Coopetition in Region Branding – Együttműködve versenyezni (2021)

Ezt az előadást az Őrségben és a Vendvidéken, a szlovén-magyar határtérségben dolgozó turisztikában érdekelt szakemberek és szolgáltatók számára tartottam, de Neked is lehet benne néhány hasznos gondolat, miért érdemes a kisebb településeknek együttműködniük, és inkább régiómárkát építeniük. Töltsd le itt a magyar és szlovén nyelvű előadás pdf-jét!

Kistérségnek is jár a nagy brand? A vajdasági Magyarkanizsa márkaépítése mint jó gyakorlat (2021)

Az elmúlt években a kistérségek egy része egyre komolyabban foglalkozik a márkaépítéssel. A marketing segítségével szeretnék megmutatni, hogy milyen értéket rejtenek, és ez által mind a turisták számára vonzóbbá tenni az adott területet, mind az ott élők büszkeségét növelni. Esetükben a turisztikai kínálat szorosan kapcsolódik a természeti kincsekhez, a hagyományokhoz és a történelmi örökséghez. A falusi-, öko- vagy épp a kalandturizmus, mint egyre népszerűbb szabadidő töltési formák új lehetőségeket tárnak fel számukra, ami hozzájárul a kistérségek fejlődéséhez és egyben megélhetési forrást biztosit az ott élők számára. Bödő Mariannával közösen írt cikkünkben a vajdasági Magyarkanizsa esetét vizsgáltuk, mint jó gyakorlatot. Olvasd el itt!

A szlogen szerepe a települések pozicionálásában: sikeres és kevésbé sikeres jelmondatok (2011)

A szlogen (angolul slogan vagy tagline) kiemelt szerepet tölt be a városmárkázásban. Akkor igazán jó, ha megragadja a város karakterét, sztoriját, megkülönbözteti más településektől, valamint inspirálni tudja a turistákat, befektetőket és nem utolsósorban a helyieket. Ha viszont átlagos, semmitmondó, az többet árthat, mint használ. „A sokszínű város”, „Az élhető város”, „A barátságos város”, a „Fedezze fel (település)t!”, „A másmilyen város” vagy az „Európa szívében” ezerszer hallott, megmosolyogató próbálkozás. Természetesen vannak jó és rossz példák is: e tanulmány az USA nagyobb városainak szlogenjeiből csemegézik, majd kitér a nagyobb magyarországi városok jelmondataira is. Kattints a cikkért ide!

Magyar települések szlogenjei – Egy lehetséges csoportosítás (2018)

Ebben a tanulmányban a magyar városok szlogenjei kerülnek terítékre. Az ország turisztikai adottságai kiinduló pontként szolgálnak, de vajon a hagyományosan kijelölt fő irányvonalak, mint a kulturális-, egészség-, aktív-, bor és gasztroturizmus mennyire jelennek meg a magyar települések jelmondataiban? Összesen 91 város 133 szlogenjének kategóriákba sorolásának követően képet kaphatunk, hogy e szlogenek is inkább a kliséket erősítik, vagy jó példát szolgáltatnak. Ismerd meg a kategóriákat itt!

Budapest brandépítése - Szlogenek, logók, kampányok (2021)

Egy tanulmány kapcsán összeszedtem, milyen turisztikai márkaépítési törekvései is voltak Budapestnek az elmúlt húsz évben. Azaz milyen szlogenek, logók, vagy éppen kampányok támogatták a brandépítést. Magam is sok érdekességet találtam ennek kapcsán. Az előadás slidejait itt éred el.

Turisztikai szlogen- és logóhasználat az európai fővárosok esetében – Milyen szavakkal hívogatnak, milyen jelképekkel csalogatnak? (2020)

A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy Európa fővárosainak turisztikai logóit és szlogenjeit kategorizálja és elemezze. A vizsgálatból kiderült, hogy egyszerre mindkét népszerű desztináció márkázási elemet a vizsgált 52 fővárosból 31 használja. Mindkettő hiánya, vagyis amikor sem logót, sem szlogent nem alkottak csupán 10 főváros esetében tapasztalható. A fővárosok turisztikai logóit (37 db) vizsgálva kiderült, hogy a domináns színeket tekintve a piros (27,0%) a legnépszerűbb. Ezt követi holtversenyben a kék (21,6%), valamint a fekete és árnyalatai (21,6%). Ugyanennyi főváros olyan értelemben is színes, hogy minimum 3 színből áll logója (21,6%). A szlogenek esetében (36 db) számosságukat tekintve az érzelmi hatást keltő (25,0%) jelmondatok állnak az élen. Ezt követik a cselekvésre felhívó szlogenek (22,2%). Azok a mottók, melyek földrajzi/értékbeli pozicionálást jelenítenek meg, illetve az adott főváros vonzóságát emelik ki, egyformán 16,7%-ban megtalálhatók. Emellett az esetek 19,4%-ában a szlogen olyan, amely nem sorolható be egyik fentebbi kategóriába sem. Olvasd el a részletes elemzést itt! Ha pedig kifejezetten a TVT folyóirat tördelésében szeretnéd, akkor itt.

Az európai fővárosok szlogenjei és logói (2020)

Ugyan 2020-ban még csak találgatni lehet, hogy a koronavírus-járvány és a vele járó karantén után menynyi idő alatt tér vissza az élet a nemzetközi turizmusba, annyi valószínűsíthető, hogy az európai fővárosok továbbra is kedvelt célpontok lesznek. Ennek kapcsán megvizsgáltuk, hogyan is állnak a márkaépítés alapvető elemeivel: miként lehet csoportosítani logóikat, és milyen típusokba sorolhatók szlogenjeik. A cikkből az is kiderül, melyik főváros Európa G-pontja: "Senki nem tudja, hogy merre van, de amikor az ember megtalálja, az fantasztikus érzés." Itt tölthető le.

Storytelling szlogenekkel: mini történetek az európai fővárosok jelmondataiban (2022)

Miért olyan fontos a történetmesélés avagy storytelling a marketingben, és hogy kapcsolódnak ehhez a szlogenek, mi a szerepük? Mi a funkciójuk a turisztikai marketingben, és hogyan segítenek kommunikálni a helyet? Mik a tipikus példák, melyek e szlogenek leggyakoribb jellemzői? Mint kiderül, a tágan értelmezett Európa 52 országának fővárosai közül 36 esetében található egyértelműen azonosítható, konzekvensen használt turisztikai szlogen. Ebből a 36-ból 13 esetben szerepel maga az adott főváros neve a szlogenben. 5 jelmondatban szerepel a „city”, azaz a város szó. A „capital” azaz „főváros” szó 4 esetben kerül elő, de nem, mint az adott ország fővárosa, hanem mint az annál tágabb földrajzi régió fővárosa. Szintén 4 esetben lehet megtalálni a 36-ból a „Europe”, azaz Európa szót az adott szlogenben. 4 esetben jelent meg a „love”, avagy a szerelem/szeretet kifejezés, végül 3 esetben tűnik fel a kultúra szó. Olvasd el a részleteket itt!

Hogyan válasszunk szlogent és logót? – A verbális és a vizuális arculat szerepe a városmárkázásban (2014)

A szlogen és a logó talán a legkézzelfoghatóbb elemek egy település marketingjében, kommunikációjában. Mindkettő akkor igazán jó, ha megragadja a város, falu karakterét, megkülönbözteti más településektől, emellett inspirálni tudja a turistákat, a befektetőket és nem utolsósorban a helyieket. Ha viszont átlagos, semmitmondó, akkor többet árt, mint használ. A cikkben rengeteg jó és rossz példát gyűjtöttem össze, itt olvashatod el.

A QR-kód alkalmazása a városmarketingben - Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok (2015)

A jó városvezetők számára kulcskérdés az érintettek tájékoztatása, legyen szó a helyi polgárokról vagy a turistákról. Sokszor azonban az információ átadására klasszikus, nyomtatott módon nincs elég felület. Ráadásul az információk gyakran változnak, gondoljunk például a városi rendezvényekre, vagy éppen a közlekedési menetrendekre. Végül, de nem utolsó sorban sokszor nem a szöveges információátadás a legjobb megoldás, hanem jó lenne azt hanganyagokkal vagy éppen videóanyagokkal kiegészíteni. Mindebben segít a QR, azaz Quick Response (Gyors Válasz) kód. A QR-kód alkalmazása a városmarketingben - Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok.

Az egészséges város mint megkülönböztető koncepció a városmárkázásában (2011)

Mit jelent, ha egy város egészséges? Milyen hatással van ez a városfejlesztésre és -kommunikációra? Nemzetközi példák alapján megismerheted itt.

Vírusreklám: kreatív eszköz a települések népszerűsítésére (2013)

Tudtad, hogy a Gangnam Style nemcsak a koreai énekest tette világhírűvé, hanem Szöul „Gangnam” negyedét is? Ha nem is ekkora méretben, de valami hasonlóra vágynak azok a települések, régiók, országok, melyek vírusvideót készítenek: magukra kívánják irányítani a turisták vagy épp a média figyelmét. De milyen legyen ez a video? Jelen tanulmány az elmúlt évek sikeres nemzetközi és hazai példáit gyűjti össze. Van köztük sokmilliós ország, de hetvennyolc fős falu is, és mindegyiktől lehet tanulni. Itt töltheted le!

Influencerek a városmárkázásban (2020)

Egyre több város alkalmaz influencereket, sőt a sajtóutak mintájára ma már influencer study tour is létezik. Az ilyen utakon készült „riportok”, pontosabban, bejegyzések, sztorik, videók segítségével akár több százezer, netán több millió emberhez is el lehet jutni, igen költséghatékonyan. Más esetekben nem az utat szervezik meg, hanem a szállást: olyannyira, hogy vannak városok, ahol a bloggerek számára külön apartmant rendezett be a helyi desztinációsmarketing-szervezet. Eindhoven, Hága és Helsinki is előkerül ez erről szóló cikkben, amit itt tudsz letölteni.

Az influencer marketing növekvő szerepe a városmárkázásban – Inspiráló példák Kecskemét városának (2021)

Az influencer marketing az elmúlt évek egyik marketing „hot topic”-ja lett, külföldön és itthon egyaránt. Nem véletlen, hogy a turizmusmarketingben, illetve a városmarketingben is egyre gyakrabban élnek ezzel az eszközzel. Ez a cikk bemutatja a terület hátterét, majd javaslatokat tesz Kecskemét városa számára a konkrét esetek, nemzetközi jó gyakorlatok alapján. Olvasd el itt!
A cikkhez előadás is kapcsolódik, melyet a Kecskeméti Településmarketing Napok II. (Versenyképesség, gazdasági vonzerő, identitás – Kecskemét város marketingje) rendezvényen adtam elő 2022 novemberében. Itt töltheted le az előadás pdf-jét.

Márkázott városok - Amikor egy település egy márka nevét veszi fel (2010)

Mindannyian kötődünk a helyhez, ahol élünk. Így aztán nem vesszük jó néven, ha annak nevét egyik napról a másikra meg akarják változtatni. Pedig ha nem is gyakran, de néha előfordulhat ez: míg a 20. században a politikusok, különösen a "nagy vezérek" igyekeztek nevüket otthagyni a városokon, addig a 21. században a márkák kezdtek el harcolni a települések neveiért. A cikkből az is kiderül, hogy Antigua és Barbuda, a karib-tengeri szigetország nemrégiben a "Mocsaras-csúcsot" átnevezte "Obama hegyre". Olvasd el a sztorit itt!

Márkaneves városok (2015)

Egykor olyan politikai vezérek nevét vették fel települések, mint Marx, Lenin, Sztálin, Tito vagy Ho-Shi-Minh. Ezzel szemben az elmúlt években online cégek előtt tisztelegnek: így lesz Topeka városából Google, és Halfway-ből Half.com. Olvasd el a példákkal teli cikket itt: Márkaneves városok.

Cseréljük le a város nevét most! Szórakoztató történetek a helymárkázás (place branding) legkülönlegesebb eszközéről (2021)

Az elmúlt évben több település vezetése és lakossága döntött úgy, hogy lecserélik a város nevét. A kanadai Asbestos például azért, mert sokan az egészségkárosító anyaggal azonosították, így semmilyen cég nem akart itt befektetni, és egyre kevesebb turista akarta felkeresni. A Val des-Sources (Források völgye) új név kétségtelenül csalogatóbb. Az ausztriai Fucking település célja épp fordított volt – elege lett a látogatókból, akik a helységnévtáblákkal készítettek (szerintük) vicces fotókat, illetve időről időre el is lopták őket. A Fugging név már vélhetően nem lesz ilyen kapós. A cikkben összeszedem a legkülönösebb városnévcseréket, ahol marketingokokból döntöttek a váltás mellett. Jó szórakozást hozzá itt!
A cikk online is megjelent, a markamonitor.hu oldalán. Itt érheted el.

Olimpia és imázsépítés: Torino 2006 téli olimpia (2005)

Bár ebben az esetben városmárkázásról, city brandingről van szó, egy olimpia természetesen az egész országról is szól. A cikket még a téli játékok előtt írtam, mert a Prime Torino jóvoltából abban a szerencsében részesültem, hogy egy héten át az összes főszervezőtől, marketingestől előadásokat hallgathattam. A cikk igazi sportmarketing csemege, amit itt tölthetsz le. Ha pedig egy másik, konferencia verzióra lennél kíváncsi, az itt érhető el.

Stadionturizmus (2013)

Madrid, Milánó, München, Manchester – e négy város nemcsak kezdőbetűjében közös, hanem hogy útikönyveikben a történelmi látnivalókon túl mostanában attrakcióként szerepel a stadiontúra is. A nagy futballkluboknak ez egy újabb bevételi forrás, a turistáknak pedig igazi csemege, hogy betekinthetnek a színfalak mögé. Olvasd el a Gigor Attilával közösen írt cikkem itt!

A semmiből kinőtt főváros az ázsiai sztyeppéken: Asztana 20 éves (2018)

A volt Szovjetunió utódállamai és azok fővárosai közül a legérdekesebb talán Kazahsztán és Asztana esete. Ez a település ugyanis húsz éve még harmad ekkora volt, ráadásul nem is volt főváros. Sőt, még csak nem is Asztana volt a neve, hanem Akmola! Ezzel szemben, aki ma ellátogat ide, olyat láthat, ami talán csak Dubai-hoz hasonlítható: a semmiből kinőtt, sokszor nem túl funkcionális építészeti remekműveket – csak éppen nem a tengerparton, hanem a kietlen sztyeppe közepén. A város az ország vezetőjének, Nurszultan Nazarbajevnek vízióját testesíti meg, fejlesztése mérnöki precizitással megtervezett. Erről olvashatsz itt!

Sci-fi főváros márkaépítése az ázsia szteppéken: A nevet váltó kazahsztáni Nur-Szultan esete (2022)

2022-ben sokadszor nevezték át a kazah fővárost: ezúttal vissza Asztanára. De volt ezt megelőzően a neve Akmolinszk, Celinograd, Akmola, valamint Nur-Szultan is. A Márkamonitorban megjelent cikk erről az izgalmas településről ír, ami egy igazi sci-fi élmény a kietlen sztyeppe közepén, saját tapasztalatok szerint is. Itt töltheted le.