Egyéb reklám és marketing
Mint láthatod, fő kutatási és gyakorlati témáim a márkázás, az országmárkázás, a termékelhelyezés, a sportmarketing , illetve a gerillamarketing szerepe a márkaépítésben.
Néha azonban egyéb területekre is kalandozom. Az alább felsoroltak között olvashatsz a piackutatás egy új, izgalmas válfajáról, a mystery shoppingról, megtudhatod, mire érdemes odafigyelni az óriásplakátok tervezésekor, megismerheted, hogyan nyújthatsz valódi élményt a fogyasztóknak, vagy éppen elmélyedhetsz a hip-hop és a márkák kapcsolatában.
Marketing- vagy salesvezérelt stratégia? A piacra lépés előtti alapvető döntés (2021)
Örök vita tárgya, hogy vajon a marketing- vagy az értékesítési tevékenység a fontosabb-e. A politikailag korrekt válasz ilyenkor mindig az, hogy a kettő nem létezhet egymás nélkül, ezért egyformán fontosak. De biztos, hogy minden helyzetben egyformán azok? Egy induló vállalkozás, startup piacra lépésekor vagy éppen egy cég új, külföldi piacra lépése esetében nagyon nem mindegy, hogy a büdzséből mennyi pénzt kell költeni a marketing- és a salestevékenységre, vagy lehet-e ezeket valahogy priorizálni. Béres Szilárddal és Gyurácz-Németh Ivánnal közösen írt cikkünkben ezt járjuk körül a Leslie’s Compass keretrendszer alapján, melynek véleményünk szerint legalább annyira helye lenne az üzleti modellek közt, mint a STEEP-elemzésnek, a SWOT-analízisnek, a BCG-mátrixnak vagy éppen a 4P-nek. Itt töltheted le.
Élmény a marketingben (2009)
Élménypark. Élményfürdő. Élménykonyha. Élményturizmus. Élménycentrum. Élményvásárlás. Mintha az elmúlt években minden az élményről szólna. Új és új kifejezéseket kell megtanulnunk, melyek ezzel a szóval kezdődnek. De mit is jelent az élmény 2009-ben a marketing szempontjából? Erre hoztam néhány példát a Menedzsment Fórum által szervezett "Marketing és PR vezetők találkozója" workshopon. Töltsd le a pdf-et itt!
Gondoskodom, tehát vagyok – Marketing megoldások az offline és online térben (2022)
Megtiszteltetés, hogy a magyarországi High-Care franchise hálózat jubilemi, 30. évi konferenciáján is előadhattam. Azt mutattam be, hogy mitől lesz gondoskodó egy márka, és milyen eszközökkel lehet ezt megerősíteni. Itt találod az előadás slide-jait.
A marketingszakma legnagyobb tévedése (2013)
A marketingszakma legnagyobb tévedése, hogy a reklámnak kreatívnak kell lennie. Pontosabban, hogy csak a reklámnak kell kreatívnak lennie. Pedig ha megnézzük az elmúlt évek sikermárkáit, szinte alig valamelyik a reklámmal lett az, ami. Hanem maga a termék, szolgáltatás volt kreatív és mindehhez egy jó márkanév passzolt. Olvasd el mindenről a @M-ben, a Marketing, Magatartás, Mérés, Média online magazinban megjelent cikkem itt!
Több mint több mint (2022)
Az elmúlt hónapokban furcsa jelenségre figyeltem fel. Mintha minden márka a „Több mint” szlogent kezdte volna használni. Vezetés közben óriásplakátokat láttam, ahol az szerepelt: „Több, mint egy nyaralás” vagy éppen az, hogy „Több mint honvédelem”. (Nem vicc.) A pizza házhozszállító úgy reklámozta magát a rádióban, hogy „Több mint pizza”, majd a rákövetkező szpotban a teninszklubról kiderült, hogy az „Több mint tenisz”. Győr városába érve a „Több mint egy város” felirat fogadott. A közösségi médiában rendszeresen kaptam üzeneteket, hogy lájkoljam olyan ügynökségek profilját, amelyek „több mint marketing”. De még gyerekkorom kedvencéről, a Bedeco kakaóporáról is kiderült, hogy az „Több mint kakaó”. Egyik jóbarátommal kitaláltuk, hogy amint „Több mint” szlogennel találkozunk, elküldjük egymásnak. Nos, közel 60 ilyennél álltunk meg. Helyesebben szólva, több mint 50-nél. Ezeket gyűjtöttem össze itt.
Mitől jó egy reklám? – 12 szempont a reklámelmélet és – gyakorlat alapján (2012)
Mitől jó egy reklám? Örök téma, amiben internetes fórumoktól kezdve akadémiai tudósokig rengetegen foglaltak már állást. Vannak, akik szerint létezik egy darab válasz a kérdésre, hasonlóan ahhoz ahogy Douglas Adams „Galaxis útikalauz stopposoknak” című könyvében a „42”. Mások szerint mindez ennyire nem egyszerű. Jelen tanulmány igyekszik bemutatni, mit gondolnak a témáról azok, akik csinálják a reklámokat. Az irodalomjegyzék önmagában is kincs, a legfontosabb reklámmal foglalkozó könyvek mind szerepelnek benne. Olvasd el a Kommunikáció, Média, Gazdaság folyóiratban megjelent cikkem itt!
A magyar reklámtudomány kezdetei az 1910-es, 1920-as években és mai napig tartó hatásuk (2013)
Sokszor olvasni arról, hogy Magyarországon a reklám csak a rendszerváltozás után, az 1990-es években jelent meg és azóta fejlődött rohamosan. De biztos így van ez? Mint ebből, a Szabó-Kákonyi Anettel közösen írt cikkből kiderül, a válasz egyértelmű nem! Nemhogy magyar reklámról, hanem egyenesen reklámtudományról volt szó már az 1910-es, 1920-as években. Jónéhány olyan mű született, melyek lerakták a reklámozás alapjait – az más kérdés, hogy utána sajnos sokan e könyvekről elfeledkeztek. Itt olvashatod el, melyek ezek a művek!
Ha csak egy tanulmányt olvas el, ez legyen az! Avagy mi az a clickbaiting és miért utálja mindenki? (2019)
A clickbait (szó szerinti fordításban klikkhalászat) gúnyos kifejezés arra a webtartalomra, amelynek deklarált célja az online hirdetési bevételek generálása szenzációhajhász címeken keresztül. A kattintásvadászok jellemzően a pszichológiai nyomásgyakorlásra építenek: múlhatatlan kíváncsiságot igyekeznek stimulálni, és olyan szerkezetet használni, amellyel előre csak minimális konkrétumot árulnak el a címről. Legyen elég ennyi egyelőre, olvasd el a cikket itt!
Minden egyetemista startupnál akar dolgozni – Vagy mégsem? Egy kvalitatív és kvantitatív kutatás eredményei (2012)
„Korábban mindenki rocksztár akart lenni, ma pedig mindenki startupper” – szokták mondani. De biztosan így van ez? Ezt térképeztük fel 4 fókuszcsoport és egy 280 fős kvantitatív felmérés segítségével. Az eredmények alapján a fiatalok a startupok világát egyértelműen összekötik az innovativitással, azokat fontosnak és hasznosnak tartják. Ugyanakkor bár vonzónak gondolják a startupokat, ezt csökkentik a vélt üzleti kockázatok és egyéb észlelt veszélyek. A fiatalok számára ezért amellett, hogy érdekes, izgalmas területen, egy fontos projekten, ügyön dolgozhatnak egy startupban, legalább ilyen fontos a sikeres piacra lépés esetén elérhető kiugró jövedelem, a nagy pénz lehetősége. A fiatalok a startupokról aktívan kevésbé keresnek információt, ugyanakkor passzívan rendszeresen tájékozódnak. Ennek legfontosabb három formája: 1) az internetes oldalak, híroldalak, 2) a közösségi média, Instagram, Facebook, Youtube, Tiktok, valamint jóval lemaradva 3) az influencerek. Bár a televíziót aránylag kevesen mondták, a „Cápák között” tévéműsor hatása vitathatatlan abban, hogy valaki elgondolkodjon azon, hogy belevágjon egy startupba. Olvasd el a részleteket itt!
Az „okos balek” - A kutatói életpálya képe a magyar egyetemisták körében (2022)
„A kutató egy „okos balek”, aki szolgálja az emberiséget, de ezért nem vagy nem kellő mértékben becsülik meg. Sok a munkája, de többnyire kevés fizetése. Van némi izgalom abban, amit csinál, ám az sok pepecseléssel jár. Több irányba kell elindulnia, ahol aztán sok a zsákutca. Ezért aztán bagyon szilárd elhatározás kell, hogy valaki ezt a pályát válassza. Elhivatottság, kitartás és türelem nélkül nem megy.” Röviden erre jutott az a kvalitatív, felmérés, melyet négy egyetemen végeztünk a kutatói életpálya megítélése kapcsán. A hallgatókból összeállított fókuszcsoportok sok tanulsággal szolgáltak, hogy kívülről milyennek látszik a tudományos, egyetemi világban dolgozó kutatók képe és mitől válhatna esetleg vonzóvá a Z-knek. Itt olvashatod el az eredményeket.
Az innováció marketingkommunikációja a Z-generáció körében (2022)
Az innováció fogalma ma már nem számít újdonságnak, ám jelentősége semmit nem csökkent az évek során. A társadalom közös érdeke, hogy a K+F tevékenységek továbbra is támogassák a technológiát, jobb, hatékonyabb megoldásokat keresve a fenntartható fejlődés elősegítésére. A jelen tanulmányban a Z-generáció innovációhoz való viszonyát és az innováció iránti motiváció növelésének lehetőségeit vizsgáltuk. Arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy a Z-generációt leginkább mely tulajdonságok jellemzik, és hogy melyek a leghatékonyabb csatornák és tartalmak a Z-generáció elérésére. Itt olvashatod el a részleteket.
A termék: vevőink igényeit ezzel elégítjük ki! (2009)
A termék minden marketing alapja. Ha rossz minőségű a termékünk, akkor hiába zseniális a kommunikációnk – egyszer lehet, hogy megveszik, de másodszor már nem. De ha jó a termékünk és rossz a kommunikációnk, azzal se megyünk sokra. Tudj meg mindent a termék marketingmixben betöltött szerepéről itt!
A biffidus essensis és a magenta (2011)
A marketing legfőbb alapszabálya: Légy más, mint a többi! Persze úgy, hogy ezt a fogyasztó előnyként érzékelje. Igazából a marketingmix, vagyis a 4P bármelyik elemén csavarhatunk ahhoz, hogy egyediek legyünk. A cikk erre mutat néhány példát, amivel ismét tudatosulhat mindenkiben, hogy a marketing valójában a megkülönböztetés művészete. Itt lehet letölteni.
Tömeges személyre szabás (2013)
A vevő bármilyen színben vásárolhat autót, feltéve, ha az a szín fekete – mondta egykor Henry Ford. Ma már a vevő nemcsak a színbe szólhat bele, hanem a legapróbb részleteket is személyre szabhatja. És ez nemcsak az autóvásárlással van így, hanem a sportcipőkkel, a kávéval, a pizzával vagy épp a játékokkal. Olvasd el a Marketing és Médiában 2013-ban megjelent cikkem itt!
Vásárlási élmény online (2011)
A fogyasztók még az interneten is arra vágynak, hogy hús-vér emberekkel találkozzanak. Hogy a nevükön szólítsák őket. Hogy lássák, miként készül egy termék, szolgáltatás. Vagy hogy egyenesen megérinthessék azt. De hogyan lehetséges ez? Olvasd el itt!
Hogyan lesz a virtuális megfogható? (2010)
Paradoxon: miközben minden online lesz, egyre jobban vágyunk a fizikai dolgokra. Keressük a fizikai kapcsolódást, meg akarjuk "fogni" a terméket, még akkor is, ha online rendeljük. Erre mutattam néhány példát az MFOR "Merre tart az online reklámpiac?" 2010-es konferenciáján. A sok izgalmas sztori közül a közönségnek leginkább az USB Bor és a Domino's Pizza új szolgáltatása, a Pizza Tracker tetszett. Töltsd le az előadás pdf-jét itt!
A marketingünk ne legyen válságban! (2009)
2009-ben mindenki a válságról beszélt. Negatív gondolatok innen, negatív gondolatok onnan. Ezért aztán a Szolnoki Gazdasági Napok szervezői meghívtak, hogy kicsit rázzam fel az ottani vállalkozókat: ha odafigyelnek a marketingjükre, nemcsak átvészelhetik ezt a nehéz időszakot, de akár sikert is arathatnak. Alapvető dolgokról meséltem, így lehet, hogy nem lesz benne sok újdonság. De a mindennapi gyakorlatban azt látom, hogy sok vállalkozás ezekre az alapvető dolgokra sem figyel oda. Az előadás pdf-jét innen töltheted le.
Marketinggel könnyebb – A fogászati klinikáknak is (2013)
2013 végén az InnoDental Klaszternek tartottam előadást – csupa fogorvosnak. Igyekeztem nekik megvilágítani, hogy melyek azok a marketing eszközök, amelyek nekik most a legjobban segíthetnek. Bár a példák kifejezetten fogászati klinikákra vonatkoznak, más „iparágak” is hasznos tanácsokat találhatnak benne. Kattints ide, hogy könnyebb legyen Neked is!
Új marketing világrend – Beszámoló a Marketing Oktatók Klubja 16. országos konferenciájáról (2010)
2010-ben az addigi talán legnagyobb MOK konferenciát sikerült megszervezni a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, amit mutat, hogy több mint száz előadás hangzott el a szekciókban. A rendezvény címe egyszerre utalt arra, hogy átalakult a világrend, és hogy a megváltozott világban új marketing-gondolkodásmódra és -eszközökre lehet szükség. A szekciók témái így többek között olyanok voltak, mint az „új világrend, nemzetközi marketing”, a "fenntartható fejlődés", a "digitális marketing" vagy az "új fogyasztó, új vásárló". A konferenciabeszámoló itt olvasható el.
Marketing trendek 2017 – Mire kell koncentrálni? (2017)
A Magyar Marketing Szövetség elnöksége, így köztük én, 2017 januárjában összegezte, milyen folytatódó és újból felbukkanó trendeket lát 2017-re. Mint kiderül, a domináns digitalizációs tendenciák mellett fontos, hogy az érték- és emberközpontú kommunikációra is nagy hangsúlyt fektessünk, hiszen a személyek szerepének erősödése a márka és a fogyasztó egymásra találásában és a bizalom építésében nélkülözhetetlen. Egyre inkább az üzleti és társadalmi értékek összhangja – egy holisztikus, felelős marketing – elvei alapján kell meghozniuk a marketingeseknek a stratégiai és taktikai döntéseiket minden marketing területen, a termékfejlesztéstől, az értékesítésen át a kommunikációs tevékenységig egyaránt. Részletek itt!
2019 marketing trendjei – Előadás a High-Care konferenciáján (2019)
Időről-időre felkérnek, hogy szakmai szervezetek vagy éppen cégek konferenciáján tartsak előadást. A High-Care franchise-nak arról meséltem, hogy milyen fő marketing trendek, offline és online megoldások láthatók 2019-ben. Itt töltheted le az előadás kivonatát.
A médiatervezés új valutája: a PESO-modell (2020)
Egyre több fejtörést okoz a marketingeseknek, hogy manapság szinte naponta jelennek meg új kommunikációs platformok. Míg az 1990-es, de még a 2000-es években is aránylag egyszerű volt a médiatervezés, az előző évtizedben és különösen a most ránk váróban ez már egyre komplexebb folyamat. Nem véletlen, hogy új modellek jelennek meg. Ma már legfeljebb csak a múltban megrekedt ügynökségeknél és egyetemeken találkozni az ATL-BTL (és néha TTL) felosztással. A 2010-es éveket már a POE-modell (paid, owned, earned) uralta, ami hamar elterjedt szerte a világban, könnyű érthetősége és egyszerű használata miatt. Úgy tűnik azonban, hogy ez is kevés: ezért beszélnek újabban a PESO-modellről, ahol az S a shared, azaz megosztott tartalmakat takarja. Olvasd el a PESO-ról szóló cikket itt!
A megatrendek hatása a marketingkommunikácóra és a marketing oktatására – Egy, a marketingoktatók körében végzett nemzetközi felmérés eredményei (2019)
Ifjabb Rekettye Gáborral közösen írt tanulmányunk egy nemzetközi felmérés eredményeinek segítségével azokat a globális megatrendeket vizsgálja meg, amelyek hatással vannak az üzleti gyakorlatra és a marketing oktatására. A teljes mintából az oktatók inputját arra is fel tudtuk használni, hogy a válaszadók nézetei alapján három fontos szempontból is előrejelzéseket fogalmazzunk meg a marketingkommunikáció jövőjét illetően, továbbá megfogalmazzuk ezek közvetlen hatását az üzleti és marketing tárgyak oktatására. A jövőbe tekintés itt olvasható el!
Mi az a Z-generáció és hogyan szóljunk hozzájuk? Az influencerek (véleményvezérek) szerepe a fiatal célcsoport elérésében (2019)
Egyre többen beszélnek a Z-generációról, vagy ha úgy tetszik, a digitális bennszülöttek csoportjáról. Jelen írás mindenekelőtt segít megérteni, hogy kik is ők, és milyen a tipikus Z. Ezt követően kiderül, hogy milyen a nekik szóló hatékony kommunikáció stílusa. Röviden olyan, ami fontos, szórakoztató és érdekes. A cikk taglalja azt is, hogy milyen a Z-generáció médiafogyasztása, elsősorban a közösségi médiát (social media) tekintve. Előkerül a Facebook, az Instagram, a Youtube, de olyan eszközök is, mint a TikTok. Az írás második fele az influencer marketingre, azaz a fiatal célcsoport véleményvezéreken keresztül való elérésére fókuszál. Olvasd el itt!
Az influencer marketing alapjai – Gyakorlati áttekintés (2020)
Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb szakdolgozat témája az influencer marketing a Budapesti Metropolitan Egyetemen is. De a téma fontosságát mutathatja az is, hogy van már szakmai szövetség jóvoltából influencer marketing konferencia, vagy éppen influencer marketing fogalomtár, létezik influencer marketing kézikönyv, sőt még a magyar nyelvű wikipedián is van egy egészen szakmai alapú áttekintés. Ám mégis kik azok az influencerek és miért lettek ennyire fontosak az elmúlt években? A választ itt találhatod.
Úton a kreatív transzformációs vezetés felé a felsőoktatásban: kihívások és lehetőségek (2019)
A tanulmány célja az, hogy a nemzetköziesedő, a globális piacon versengő intézményekben dolgozó oktatási vezetők kihívásainak és lehetőségeinek elemzését felhasználva meghatározza, mit jelent a kreatív transzformációs vezetés a felsőoktatás kontextusában. Az eredmények azt mutatják, hogy a vezetés kontextuális dimenziója jelentős szerepet játszik a felsőoktatásban, különös tekintettel a gyorsan változó társadalmi és technológiai környezetre, amely mind a dolgozók teljesítményét, mind a hallgatók igényeit befolyásolja. Olvasd el az Educatio szaklapban megjelent cikket itt!
„Titkos vásárlók”: A mystery shopping elmélete és gyakorlata (2006)
A szolgáltatóipar területén egyre kevésbé működik a hagyományos kérdőíves megkérdezés. Például amikor a vendég szobájában hagyunk egy kérdőívet, hogy töltse ki. Valljuk be, ez sose működött igazán. Az álcázott vásárlás, szakkifejezéssel élve mystery shopping sokkal pontosabban mérheti fel az adott szolgáltatás erősségeit és gyengeségeit: a titkos vásárlók ilyenkor előre meghatározott szempontok szerint vizsgálódnak, anélkül, hogy kiderülne, kik is ők.
A cikket egy kedves tanítványommal, Kosztka Edinával közösen írtuk, aki maga is gyakori mystery shopper, illetve vesz részt ilyen kutatások értékelésében. Töltsd le a Marketing és Menedzsmentben megjelent tanulmányunkat itt.
Virtuális valóság vagy való világ? Online megkérdezés a társadalomtudományi kutatásban és oktatásban (2006)
Ahogy az emberek egyre több időt töltenek a világhálón, nem lehet csodálkozni azon, hogy a társadalomtudományi kutatásban egyre inkább terjed az online megkérdezés. Mivel én voltam az egyik első, aki ezt nagy mintán használta, még 2005-ben, ezért is lehetett releváns akkor írt cikkem, mely körüljárta, hogy mikor és hogyan érdemes az online kutatást alkalmazni. Itt töltheted le a rövid tanulmányt.
Félrekutatások (2012)
A piackutatás kétségkívül nélkülözhetetlen egy új termék piacra dobásához. Ha azonban rosszul végzik, olyan katasztrófákhoz vezethet, mint a New Coke vagy a Meleg Ken. Szerencsére néhány bátor marketinges észreveszi, ha a kutatás félrevisz. Ismerj meg még több példát a cikkből itt!
Egészségtelen főiskolai évek? Élelmiszervásárlási és fogyasztási szokások (2012)
A BKF-en 340 fő megkérdezésével végzett kutatása alapján a főiskolások számára fontos, hogy egészségesen táplálkozzanak. Véleményük szerint jól meg tudják ítélni, mi egészséges élelmiszer. Magukat tudatos élelmiszervásárlónak tartják, így rendszeresen megnézik a címkét az élelmiszereken. Ugyanakkor a főiskolások egyharmada úgy véli, hogy egészségtelenebbül étkezik, mint felsőfokú tanulmányai megkezdése előtt, és csak egy minimális százalék, aki egészségesebben. Mindennek több összetevője is van, amit jelen, Schwang Zoltánnal közösen írt kutatási összefoglaló igyekszik bemutatni. Töltsd le itt.
Társadalmi, környezeti és üzleti érdek egyszerre? (2013)
Még zajlanak a szakmai viták pontosan hogyan is definiálható ez a terület, mégis dinamikusan fejlődik egy olyan üzleti és marketing irányzat, amelynek fókuszában környezeti és társadalmi értékek állnak szemben a „csak a profit számít” elvvel. Hogyan válhat kulcsfontosságú tényezővé egy márka szempontjából a klímaváltozás, gyerekek nevelési programja, esélyegyenlőségi kérdések és még sok más nem üzleti kérdés? A CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) és zöld marketing értelmezése talán még sokáig eltart, de a gyakorlatban már most rengeteg élő példa bizonyítja, hogy egy új terület van kialakulóban. Olvasd el Szabó Szilvia zöldmarketing szakértővel közösen írt cikkünk itt.
Kutyák a reklámfilmekben (2003)
Az általánosan elterjedt nézet szerint, ha egy hirdető biztos sikert akar, akkor reklámjában feltétlenül szerepeltet egy szép nőt, egy kisgyereket vagy egy kedves kutyust. Ha azonban valóban sikeres reklámfilmet szeretnénk készíteni, a kutya önmagában nem jelent garanciát. Csak abban az esetben szabad használni, ha megfelelően képviseli a márkát. És ha egyáltalán le tudjuk forgatni vele a filmet – egy kutyát ugyanis nem lehet úgy instruálni, ahogy egy színészt. Utóbbiról a cikk társzerzőjének, Nagy Szilviának és nekem is vannak reklámügynökségi tapasztalataim, melyeket most Te is elolvashatsz itt.
A hip-hop marketing: Kultúra és üzlet (2004)
A legtöbb magyar marketinges kolléga még a kutyásnál is komolytalanabbnak találja ezt a témát. De ők (még) nem tudják, hogy a hip-hop a nemzetközi felmérések szerint a földgolyó elsőszámú kulturális mozgalma. És azt se, hogy hány országban jelent már meg ez a cikkem.
A hip-hop hatással van öltözködésünkre, sőt arra is, hogy milyen filmeket nézünk meg. Először 2004-ben beszéltem minderről egy magyar és nemzetközi konferencián, aztán megjelent egy-egy írásom a Magyar Reklámban és a Marketing és Menedzsmentben is. Nem lehet véletlen, hogy azóta ezt átvette a PR Herald, a hiphop.lap.hu, egy görög marketing könyv, és Litvánia legnagyobb zenei magazinja is.
Hip-Hop, Don’t Stop: a hosszabb, Marketing és Menedzsmentben megjelent tanulmányomat itt találod. Az R. Nagy Andrással közösen írt rövidebb írást pedig itt.
Hip-hop impresszáriók (2014)
Ha a Forbes üzleti magazin top 100 híresség indexét vizsgáljuk, olyan kategóriákat találunk, mint a színészek, színésznők, a sportolók vagy a modellek. De létezik egy olyan csoport is, akiket a Forbes hip-hop impresszárióknak nevez. Jay-Z, Sean (Diddy) Combs, Kanye West vagy 50 Cent nem pusztán zenészek, hanem maguk is brandek, sőt kész márkabirodalmat építettek maguk köré. Az ezt vizsgáló izgalmas cikket ketten írtuk Tuza Norberttel, olvasd el itt!
Meleg helyzet - Itthon tabu a melegmarketing is (2009)
Míg az USA-ban a nagy márkák több mint harmada már külön is célozza a saját nemükhöz vonzódó fogyasztókat, addig Magyarországon a melegmarketing egyelőre ugyanúgy tabu, mint a homoszexualitás - mutattunk rá Palovecz Sandrával, Gallits Gabriellával és Somorjai Balázzsal e cikkünkben, mely a Figyelőnet egyik legolvasottabb írása lett. Te is olvasd el itt!
Szép új férfi - A metroszexuális jelenség (2009)
A 2000-es évek elejének egyik legdivatosabb marketing kifejezése a "metroszexuális" volt. Rengetegen beszéltek erről a csoportról, hoztak létre számukra termékeket, alakították át marketingkommunikációjukat. De kik is azok a metroszexuálisok? A Magyar Fogyasztóban megjelent tanulmányunkban részletes választ kapsz a kérdésre. Ha pedig a nemzetközi kitekintés nem lenne elég, Nagy Bianka tanítványom vezetésével készült egy kis kutatás a magyar helyzetről is. A magyar metrokról szóló cikket innen töltheted le.
A legnagyobb célcsoport: nők a turizmusban (2004)
Már korábban is több kutatás számolt be arról, hogy a családokban a döntés utazás terén majdnem mindig az asszonyoké, a 21. századra pedig ez kiegészül azzal, hogy egyre több a csoportosan, azonos neműekkel vagy akár önállóan útra kelő hölgy. Mindez természetesen a marketingre is hatással van. A cikkből néhány eset kapcsán megismerheted, hogyan!
Zöld marketing – Nőknek - Miért a hölgyeket kell meggyőzni elsősorban a zöld termékekről és szolgáltatásokról, ha sikeresek kívánunk lenni? (2020)
Üzleti szempontból a nők jelentős vevőszegmenst képviselnek, ezért nem véletlen, hogy nagyon sok reklám célozza meg kifejezetten őket. Bár sokak szerint a nőknek szóló reklámok elengedhetetlen kellékei a gyerekek, a kutyák és a rózsaszín különböző árnyalatai, az általános sztereotípiák helyett érdemes inkább arra fókuszálni, hogy miben tér el a férfiak és a nők gondolkodása, illetve döntéshozatali folyamata. A cikkben a nemzetközi és hazai kutatási eredményekre alapozva bemutatjuk, hogy hogyan lehet ezeket a felismeréseket jól használni a környezetbarát termékek és szolgáltatások népszerűsítésére. Olvasd el Lukács Ritával közös tanulmányom itt!
Fenntarthatóság a felsőoktatásban (2020)
A nagy szennyezőként ismert gyárakhoz képest vajon milyen környezeti hatása lehet a szolgáltatószektornak? Első ránézésre nem tűnik nagy szennyezőnek egy egyetem, mégis nagyobb a jelentősége és a felelőssége a fenntarthatóság terén, mint azt elsőre gondolnánk. Olvasd el Lukács Ritával közösen írt cikkünket itt!
Fenntartható megújulás a turizmusban – Lehetséges válaszok a koronavírus-válságra (2021)
2020-ban sokszor hallhattuk a felszólítást: „Maradj otthon!” A turizmusban ez „Maradj itthon!” lett: még amikor nyáron lazítottak is a szabályokon, a legtöbben belföldi, a lakóhelyükhöz közel eső turisztikai célpontot választottak. De a „staycation” valójában nemcsak a koronavírus miatt erősödött fel, hanem a modern, felelős turizmusnak is fontos eleme. Ezzel párhuzamosan más iparági átalakulások is láthatóak: több modell született a jövő turistájának leírására, valamint arra, hogy milyennek kellene lennie a turisztikai szolgáltatásoknak az új korban. Bódis Gáborral írt vikkünk ezeket veszi górcső alá szemléltető példák segítségével. Mint kiderül, a turisztikai szektor esetében is a fenntartható megújulás jelentheti a hosszú távú megoldást. Olvass róla többet itt!
A jövő elkezdődött – De vajon kell ez a sok interaktivitás nekünk? (2006)
Interaktív televízió. Internetre kötött benzincsap. Beszélő mosógép. Hangokra reagáló robotkutya. Főnök fridzsider. Székletet elemző vécé. Interaktív printreklám. Hogy mikor fedezik fel mindezt? Hiszen már évek óta itt vannak velünk. Néhányat még a Media Marktban is megtalálsz. Hogy miért nem használjuk őket mégsem?
Erre adok választ a Magyar Reklámban megjelent cikkemben, amit innen tölthetsz le.
A betelefonálós televíziós játékok (Call TV) tündöklése és bukása (2011)
Az elmúlt évtizedben az egyik legtöbbet vitatott műsortípus a betelefonálós játék volt. Tudod, amikor egy fiatal hölgy vagy úr arra buzdít, hogy fejtsd meg a képernyőn látható feladványt és aztán hívd őt, mert nagy nyeremények várnak Rád. Ebben, a Szalai Gergellyel és Koltai Andreával közösen írt cikkben nemcsak a kontrá-ra, hanem a pro-ra is kitérünk e műsorok kapcsán. Töltsd le itt a Fogyasztóvédelmi Szemlében megjelent írásunkat itt!
Ne várjon tovább! (2011)
2011-ben sorra szűntek meg a korábban hatalmas sikernek örvendő telefonos játékok. Úgy tűnik, a vicces fiúk, a durcás kislányok és parancsoló dominák helyét a percdíjas telefonszámon hívható jósok veszik át. Olvasd el a Szalai Gergellyel közösen írt tanulmányomat itt!
Óriásplakátok tervezése (2009)
„Jó helyeket kiválasztani és elérni, hogy az emberek egy adott reklámmal sokszor találkozzanak” – sajnos a legtöbb reklámozó azt hiszi, ez már elég a sikerhez. De az emberek nem látják a médiavásárlást. Csak a kreatívot látják. Egy rossz kreatív rengeteg helyen kihelyezve semmi más, mint egy rossz kreatív rengeteg helyen kihelyezve. Különösen igaz ez, ha óriásplakátokról van szó. És bár a kreativitásra nem lehet szabályokat alkotni, Bonyhádi Gábor, egykori BKF-es tanítványommal, jelenlegi kollegámmal mi most megpróbálunk legalább néhány jótanáccsal szolgálni a billboardok tervezését illetően. Ha érdekel, hogy hány üzenetet tehetsz maximum egy óriásplakátra, milyen betűtípust használj, vagy éppen milyen színek a leghatékonyabbak márkád építésében, töltsd le a cikket innen. A Magyar Reklámszövetség jóvoltából már egy színes verziót is elérsz, nyisd meg itt!
„A szélvédő mögül" - Az óriásplakátok megítélése és hatékonyságuk az autósok szemével (egy benzinkutakon történt megkérdezés eredményei) (2008)
Az autósokat többnyire kétféle reklámeszközzel lehet elérni, különösen az autópályán: rádióreklámmal és outdoor hirdetésekkel. De figyelik-e egyáltalán a magyar autósok az óriásplakátokat? Zavarja-e őket vagy sem? Vásárolnak a hatására? Vagy azt gondolják, be kellene tiltani a billboardokat? Egyáltalán, emlékeznek azokra az óriásplakátokra, melyeket elvileg pár perce láttak-láthattak? És hogyan lehet mindezt kutatni? Bonyhádi Gáborral, Gyöngyösi Pállal és Schwang Zoltánnal végzett kutatásunk eredményeit itt töltheted le.
A dokumentumok szerepe a vállalati kommunikációban – Egy primer kutatás eredményei (2013)
2012-ben és 2013-ban kvalitatív és kvantitatív kutatást végeztünk a BKF, az MMSZ és az Activium együttműködésében arról, hogy mennyire egységes a vállalati dokumentumok arculata, azok mennyire felelnek meg a céges, szervezeti előírásoknak. Az előadás kivonatáért kattints ide!
A hazai bútoripari KKVk innovációs képességének vizsgálata versenyképességük javítása érdekében (2016)
A hazai bútoripari kis-, és középvállalkozások életében fontos kérdés, hogy a gyorsan változó versenykörnyezetben képesek-e helytállni. A magyarországi bútorgyártás és kereskedelem fellendítéséhez nagyban hozzájárulhatnak az új otthonteremtési kedvezmények, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az iparágnak a közeljövőben szembe kell néznie a generációváltás nehézségeivel és a piacon lévő, folyamatosan megújuló nagyvállalatok marketing- és termék innovációival is. Ezt vizsgálja a cikk.
A bizalom hatása a tagok elégedettségére – egy felmérés tapasztalatai a „paprikakertész″ termelői szerveződés példáján keresztül (2017)
A Baranyai Zsolttal és Kovács Zoltánnal közösen írt tanulmány a bizalom hatását vizsgálja egy mezőgazdasági marketing szövetkezetben. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tagok közötti és a tag-menedzsment relációjában megjelenő bizalom hogyan hat a tagok szövetkezet iránti elköteleződésére (csoportkohézió) és a szövetkezettel való elégedettségére. Részletek itt!
Miért ilyen unalmasak a mosóporreklámok? Vagy mégse azok? (2008)
Ismered Kovács Lajost? És az összes többi tisztítószeres, mosóporos figurát? Ha igen, fogadjunk, hogy nem kedveled! A hazai kutatások legalábbis azt mutatják, hogy az emberek ki nem állhatják a mosóporreklámokat - unalmasnak, szellemtelennek és végtelenül idegesítőnek találják azokat. De mindenképp olyannak is kell lenniük? A Reklámhét 2008-as konferenciáján igyekeztem néhány példát hozni arra, hogy a rendkívüli folttisztító hatás, a hófehér tisztaság vagy éppen a jó illat is bemutatható kreatív módon. Ha nem hiszed, nyisd meg itt!
A díjnyertes reklámok titka - 6 kreatív módszer, amiket ismerve maris könnyebb bejutnod egy ügynökséghez (2008)
2008 novemberében meghívtak a gödöllői Szent István Egyetemre, hogy Fabricius Gábor és Réz András mellett tartsak egy előadást az I. Kommunikációs Napjukon. Olyan témát vittem, ami egyszerre szórakoztató és hasznos: milyen trükkökkel lehet díjnyertes reklámot készíteni. Persze az izraeli kutatók által összeállított hat mintához még jó adag hozzáadott érték kell az alkotóktól, de kiindulásnak érdekes lehet. Töltsd le a példákat itt!
Nagyszerűen egyszerű (2011)
Úgy tűnik, minden csak bonyolultabb és komplexebb lesz körülöttünk. Egyre nagyobb szükség van az egyszerűsítésre a gondolkodásban, a kommunikációban, az üzletben és természetesen a reklámban is. Szóval KISS azaz keep it simple and stupid! Olvasd el az egyszerű cikket itt!
Kreatív egyszerűség brazil módra - Marcello Serpa, a kontinens motorja (2007)
A kreatív versenyeken a két nagyhatalom, az USA és Nagy-Britannia mellé egyre jobban felzárkózik egy latin-amerikai ország: Brazília. Mindez főképpen Marcello Serpának, az ALMAP/BBDO reklámügynökség kreatívigazgatójának köszönhető. Ezért aztán, aki kreatívként akar a reklámszakmában elhelyezkedni, érdemes odafigyelnie arra, amit Serpa mond.
Töltsd le a vele készült interjúmat itt!
Kreatív oroszlánok - Mi a TBWA Paris titka? (2006)
Ha azt a reklámügynökséget keressük, amelyik nemzetközi versenyeken a legtöbb díjat zsebeli be, a TBWA Paris jó eséllyel pályázik. Itt olvashatod el, hogy miért!
Kreativitás szólóban (2011)
Az átlagember kétszer annyi ötletet gondol ki csoportban, mint egyedül – szól a híres Osborn-axióma, ami a brainstorming elterjedéséhez is hozzájárult. Pedig a tudományos kutatások nem mindig igazolják mindezt, sőt azt állítják, szólóban is kreatívak lehetünk, ha megfelelő módszerekhez nyúlunk. De mik ezek a módszerek? Olvasd el itt!
A kreatív gondolkodás szerepe a marketingoktatásban (2013)
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) kereskedelem és marketing szakán nem egy klasszikus előadás vagy szeminárium során ismerkednek meg a hallgatók a marketinggel, hanem egy kétnapos tréning keretében. Az innovatív megközelítés sikeres, ennek tapasztalatairól szól a Kunsági Andreával és Rekettye Gáborral közösen írt tanulmány. Itt olvasható.
Művészi reklámok (2012)
Szinte a kezdetek óta örök kérdés a szakmában, hogy milyen szerepet kaphat a művészet a reklámban, és hol van a helyük a művészeknek ebben a kereskedelmi célú tevékenységben. E cikkben utánajártam, miként gondolkodnak erről a kérdésről a legnagyobb reklámosok és a legnagyobb művészek. Töltsd le itt!
Vissza a reklámjövőbe! - Régi-új eszközök a marketingkommunikációban (2010)
Ki volt az első nagy marketinges? Kotler, az amerikai guru a 20. század második feléből? Vagy esetleg Szmirnov, az orosz vodkakirály, száz évvel Kotlert megelőzően? Nagy Bálint kollegámmal érdekes dolgokat feszegettünk a 2010-es MOK konferencián. Olvasd el a kivonatot itt!
Borban az igazság!? – Érdekességek a bormarketing világából (2022)
Egy nagyon érdekes rendezvénysorozaton, a Soproni Egyetem által szervezett Nyugdíjas Klubban, senior akadémián kellett előadnom 2022 végén. Mit mondjak, ők voltak a leglelkesebb, legérdeklődőbb közönség, az előadó teljesen megtelt. Pedig csak beugró voltam: a bornak magának továbbra sem vagyok nagy rajongója, de a jó bormarketingnek igen. Itt töltheted le az előadás slidejait.
Harmincéves a Tylenol-eset (2012)
1982-ben Chicagóban heten életüket vesztették a ciánnal szennyezett Tylenol láz- és fájdalomcsillapítóktól. A Johnson&Johnson a lehető legjobban kezelte a szörnyű esetet, kríziskommunikációját a mai napig csodálják, a márka pedig továbbra is sikeres. A válságkezelés és válságkommunikáció klasszikus esettanulmányát itt töltheted le.
A világ leghíresebb tévéreklámja (2014)
Minden idők legismertebb és legnagyobb hatású tévéreklámja az Apple 1984-es Big Brother spotja. A reklámszakemberek nem csak jól ismerik ezt, de azt is tudják, hogy miért lett ilyen sikeres. Mert a Super Bowl reklámszünetében adták le. Mert Ridley Scott rendezte. Mert az Apple nekiment benne az IBM-nek. Mert megtestesítette az egész Apple filozófiát. Mert csak egyetlenegyszer adták le. A helyzet az, hogy bár ezek mindegyike igaz, igazából egyik sem. Olvasd el a Marketing és Médiában megjelent cikkem itt!
Reklámpolitikusok - Politikusok a reklámban (2010)
Mihail Gorbacsov Louis Vuitton táskával utazik és a Pizza Hutban ebédel - legalábbis a reklámokban, és mindezt jó pénzért. Che Guevara ezzel szemben Converse-cipőt hord, Ben&Jerry's fagyit nyal, Chevignon parfümöt használ, és Skodát vezet - de tőle aligha kaptak engedélyt a reklámozók, hacsak nem a túlvilágról. A Magyar Fogyasztóban megjelent cikkemben még sok más érdekességet találsz. Töltsd le itt!
Pártstratégiák a 2010-es országgyűlési választásokon (2010)
Mi az a Piedone-stragégia? És az ördög-impresszionizmus? Az "új fiú" megközelítés? Perlaky-Papp Józseffel közösen írt cikkemből megismerheted itt!
Politikai marketing a gyakorlatban – Az önkormányzati választási kampányok tervezése és fő kommunikációs eszközei (2015)
A tanulmány a 2014-es önkormányzati választások marketingkommunikációs tanulságait foglalja össze, ezen kívül bemutatja az 5M rendszerét (mission, message, money, media, measurement), mely kiválóan alkalmazható politikai kampányok esetében is. Olvass róla többet itt: Politikai marketing a gyakorlatban – Az önkormányzati választási kampányok tervezése és fő kommunikációs eszközei