Egyéb reklám és marketing

Mint láthatod, fő kutatási és gyakorlati témáim a márkázás, az országmárkázás, a termékelhelyezés, a sportmarketing , illetve a gerillamarketing szerepe a márkaépítésben.

Néha azonban egyéb területekre is kalandozom. Az alább felsoroltak között olvashatsz a piackutatás egy új, izgalmas válfajáról, a mystery shoppingról, megtudhatod, mire érdemes odafigyelni az óriásplakátok tervezésekor, megismerheted, hogyan nyújthatsz valódi élményt a fogyasztóknak, vagy éppen elmélyedhetsz a hip-hop és a márkák kapcsolatában.

Élmény a marketingben (2009)

Élménypark. Élményfürdő. Élménykonyha. Élményturizmus. Élménycentrum. Élményvásárlás. Mintha az elmúlt években minden az élményről szólna. Új és új kifejezéseket kell megtanulnunk, melyek ezzel a szóval kezdődnek. De mit is jelent az élmény 2009-ben a marketing szempontjából? Erre hoztam néhány példát a Menedzsment Fórum által szervezett "Marketing és PR vezetők találkozója" workshopon. Töltsd le a pdf-et itt!

A marketingszakma legnagyobb tévedése (2013)

A marketingszakma legnagyobb tévedése, hogy a reklámnak kreatívnak kell lennie. Pontosabban, hogy csak a reklámnak kell kreatívnak lennie. Pedig ha megnézzük az elmúlt évek sikermárkáit, szinte alig valamelyik a reklámmal lett az, ami. Hanem maga a termék, szolgáltatás volt kreatív és mindehhez egy jó márkanév passzolt. Olvasd el mindenről a @M-ben, a Marketing, Magatartás, Mérés, Média online magazinban megjelent cikkem itt!

Mitől jó egy reklám? – 12 szempont a reklámelmélet és – gyakorlat alapján (2012)

Mitől jó egy reklám? Örök téma, amiben internetes fórumoktól kezdve akadémiai tudósokig rengetegen foglaltak már állást. Vannak, akik szerint létezik egy darab válasz a kérdésre, hasonlóan ahhoz ahogy Douglas Adams „Galaxis útikalauz stopposoknak” című könyvében a „42”. Mások szerint mindez ennyire nem egyszerű. Jelen tanulmány igyekszik bemutatni, mit gondolnak a témáról azok, akik csinálják a reklámokat. Az irodalomjegyzék önmagában is kincs, a legfontosabb reklámmal foglalkozó könyvek mind szerepelnek benne. Olvasd el a Kommunikáció, Média, Gazdaság folyóiratban megjelent cikkem itt!

A magyar reklámtudomány kezdetei az 1910-es, 1920-as években és mai napig tartó hatásuk (2013)

Sokszor olvasni arról, hogy Magyarországon a reklám csak a rendszerváltozás után, az 1990-es években jelent meg és azóta fejlődött rohamosan. De biztos így van ez? Mint ebből, a Szabó-Kákonyi Anettel közösen írt cikkből kiderül, a válasz egyértelmű nem! Nemhogy magyar reklámról, hanem egyenesen reklámtudományról volt szó már az 1910-es, 1920-as években. Jónéhány olyan mű született, melyek lerakták a reklámozás alapjait – az más kérdés, hogy utána sajnos sokan e könyvekről elfeledkeztek. Itt olvashatod el, melyek ezek a művek!

A termék: vevőink igényeit ezzel elégítjük ki! (2009)

A termék minden marketing alapja. Ha rossz minőségű a termékünk, akkor hiába zseniális a kommunikációnk – egyszer lehet, hogy megveszik, de másodszor már nem. De ha jó a termékünk és rossz a kommunikációnk, azzal se megyünk sokra. Tudj meg mindent a termék marketingmixben betöltött szerepéről itt!

Tömeges személyre szabás (2013)

A vevő bármilyen színben vásárolhat autót, feltéve, ha az a szín fekete – mondta egykor Henry Ford. Ma már a vevő nemcsak a színbe szólhat bele, hanem a legapróbb részleteket is személyre szabhatja. És ez nemcsak az autóvásárlással van így, hanem a sportcipőkkel, a kávéval, a pizzával vagy épp a játékokkal. Olvasd el a Marketing és Médiában 2013-ban megjelent cikkem itt!

Vásárlási élmény online (2011)

A fogyasztók még az interneten is arra vágynak, hogy hús-vér emberekkel találkozzanak. Hogy a nevükön szólítsák őket. Hogy lássák, miként készül egy termék, szolgáltatás. Vagy hogy egyenesen megérinthessék azt. De hogyan lehetséges ez? Olvasd el itt!

Hogyan lesz a virtuális megfogható? (2010)

Paradoxon: miközben minden online lesz, egyre jobban vágyunk a fizikai dolgokra. Keressük a fizikai kapcsolódást, meg akarjuk "fogni" a terméket, még akkor is, ha online rendeljük. Erre mutattam néhány példát az MFOR "Merre tart az online reklámpiac?" 2010-es konferenciáján. A sok izgalmas sztori közül a közönségnek leginkább az USB Bor és a Domino's Pizza új szolgáltatása, a Pizza Tracker tetszett. Töltsd le az előadás pdf-jét itt!

A marketingünk ne legyen válságban! (2009)

2009-ben mindenki a válságról beszélt. Negatív gondolatok innen, negatív gondolatok onnan. Ezért aztán a Szolnoki Gazdasági Napok szervezői meghívtak, hogy kicsit rázzam fel az ottani vállalkozókat: ha odafigyelnek a marketingjükre, nemcsak átvészelhetik ezt a nehéz időszakot, de akár sikert is arathatnak. Alapvető dolgokról meséltem, így lehet, hogy nem lesz benne sok újdonság. De a mindennapi gyakorlatban azt látom, hogy sok vállalkozás ezekre az alapvető dolgokra sem figyel oda. Az előadás pdf-jét innen töltheted le.

Marketinggel könnyebb – A fogászati klinikáknak is (2013)

2013 végén az InnoDental Klaszternek tartottam előadást – csupa fogorvosnak. Igyekeztem nekik megvilágítani, hogy melyek azok a marketing eszközök, amelyek nekik most a legjobban segíthetnek. Bár a példák kifejezetten fogászati klinikákra vonatkoznak, más „iparágak” is hasznos tanácsokat találhatnak benne. Kattints ide, hogy könnyebb legyen Neked is!

Marketing trendek 2017 – Mire kell koncentrálni? (2017)

A Magyar Marketing Szövetség elnöksége, így köztük én, 2017 januárjában összegezte, milyen folytatódó és újból felbukkanó trendeket lát 2017-re. Mint kiderül, a domináns digitalizációs tendenciák mellett fontos, hogy az érték- és emberközpontú kommunikációra is nagy hangsúlyt fektessünk, hiszen a személyek szerepének erősödése a márka és a fogyasztó egymásra találásában és a bizalom építésében nélkülözhetetlen. Egyre inkább az üzleti és társadalmi értékek összhangja – egy holisztikus, felelős marketing – elvei alapján kell meghozniuk a marketingeseknek a stratégiai és taktikai döntéseiket minden marketing területen, a termékfejlesztéstől, az értékesítésen át a kommunikációs tevékenységig egyaránt. Részletek itt!

A megatrendek hatása a marketingkommunikácóra és a marketing oktatására – Egy, a marketingoktatók körében végzett nemzetközi felmérés eredményei (2019)

Ifjabb Rekettye Gáborral közösen írt tanulmányunk egy nemzetközi felmérés eredményeinek segítségével azokat a globális megatrendeket vizsgálja meg, amelyek hatással vannak az üzleti gyakorlatra és a marketing oktatására. A teljes mintából az oktatók inputját arra is fel tudtuk használni, hogy a válaszadók nézetei alapján három fontos szempontból is előrejelzéseket fogalmazzunk meg a marketingkommunikáció jövőjét illetően, továbbá megfogalmazzuk ezek közvetlen hatását az üzleti és marketing tárgyak oktatására. A jövőbe tekintés itt olvasható el!

Mi az a Z-generáció és hogyan szóljunk hozzájuk? Az influencerek (véleményvezérek) szerepe a fiatal célcsoport elérésében (2019)

Egyre többen beszélnek a Z-generációról, vagy ha úgy tetszik, a digitális bennszülöttek csoportjáról. Jelen írás mindenekelőtt segít megérteni, hogy kik is ők, és milyen a tipikus Z. Ezt követően kiderül, hogy milyen a nekik szóló hatékony kommunikáció stílusa. Röviden olyan, ami fontos, szórakoztató és érdekes. A cikk taglalja azt is, hogy milyen a Z-generáció médiafogyasztása, elsősorban a közösségi médiát (social media) tekintve. Előkerül a Facebook, az Instagram, a Youtube, de olyan eszközök is, mint a TikTok. Az írás második fele az influencer marketingre, azaz a fiatal célcsoport véleményvezéreken keresztül való elérésére fókuszál. Olvasd el itt!

Úton a kreatív transzformációs vezetés felé a felsőoktatásban: kihívások és lehetőségek (2019)

A tanulmány célja az, hogy a nemzetköziesedő, a globális piacon versengő intézményekben dolgozó oktatási vezetők kihívásainak és lehetőségeinek elemzését felhasználva meghatározza, mit jelent a kreatív transzformációs vezetés a felsőoktatás kontextusában. Az eredmények azt mutatják, hogy a vezetés kontextuális dimenziója jelentős szerepet játszik a felsőoktatásban, különös tekintettel a gyorsan változó társadalmi és technológiai környezetre, amely mind a dolgozók teljesítményét, mind a hallgatók igényeit befolyásolja. Olvasd el az Educatio szaklapban megjelent cikket itt!

„Titkos vásárlók”: A mystery shopping elmélete és gyakorlata (2006)

A szolgáltatóipar területén egyre kevésbé működik a hagyományos kérdőíves megkérdezés. Például amikor a vendég szobájában hagyunk egy kérdőívet, hogy töltse ki. Valljuk be, ez sose működött igazán. Az álcázott vásárlás, szakkifejezéssel élve mystery shopping sokkal pontosabban mérheti fel az adott szolgáltatás erősségeit és gyengeségeit: a titkos vásárlók ilyenkor előre meghatározott szempontok szerint vizsgálódnak, anélkül, hogy kiderülne, kik is ők.

A cikket egy kedves tanítványommal, Kosztka Edinával közösen írtuk, aki maga is gyakori mystery shopper, illetve vesz részt ilyen kutatások értékelésében. Töltsd le a Marketing és Menedzsmentben megjelent tanulmányunkat itt.

Félrekutatások (2012)

A piackutatás kétségkívül nélkülözhetetlen egy új termék piacra dobásához. Ha azonban rosszul végzik, olyan katasztrófákhoz vezethet, mint a New Coke vagy a Meleg Ken. Szerencsére néhány bátor marketinges észreveszi, ha a kutatás félrevisz. Ismerj meg még több példát a cikkből itt!

Egészségtelen főiskolai évek? Élelmiszervásárlási és fogyasztási szokások (2012)

A BKF-en 340 fő megkérdezésével végzett kutatása alapján a főiskolások számára fontos, hogy egészségesen táplálkozzanak. Véleményük szerint jól meg tudják ítélni, mi egészséges élelmiszer. Magukat tudatos élelmiszervásárlónak tartják, így rendszeresen megnézik a címkét az élelmiszereken. Ugyanakkor a főiskolások egyharmada úgy véli, hogy egészségtelenebbül étkezik, mint felsőfokú tanulmányai megkezdése előtt, és csak egy minimális százalék, aki egészségesebben. Mindennek több összetevője is van, amit jelen, Schwang Zoltánnal közösen írt kutatási összefoglaló igyekszik bemutatni. Töltsd le itt.

Társadalmi, környezeti és üzleti érdek egyszerre? (2013)

Még zajlanak a szakmai viták pontosan hogyan is definiálható ez a terület, mégis dinamikusan fejlődik egy olyan üzleti és marketing irányzat, amelynek fókuszában környezeti és társadalmi értékek állnak szemben a „csak a profit számít” elvvel. Hogyan válhat kulcsfontosságú tényezővé egy márka szempontjából a klímaváltozás, gyerekek nevelési programja, esélyegyenlőségi kérdések és még sok más nem üzleti kérdés? A CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) és zöld marketing értelmezése talán még sokáig eltart, de a gyakorlatban már most rengeteg élő példa bizonyítja, hogy egy új terület van kialakulóban. Olvasd el Szabó Szilvia zöldmarketing szakértővel közösen írt cikkünk itt.

Kutyák a reklámfilmekben (2003)

Az általánosan elterjedt nézet szerint, ha egy hirdető biztos sikert akar, akkor reklámjában feltétlenül szerepeltet egy szép nőt, egy kisgyereket vagy egy kedves kutyust. Ha azonban valóban sikeres reklámfilmet szeretnénk készíteni, a kutya önmagában nem jelent garanciát. Csak abban az esetben szabad használni, ha megfelelően képviseli a márkát. És ha egyáltalán le tudjuk forgatni vele a filmet – egy kutyát ugyanis nem lehet úgy instruálni, ahogy egy színészt. Utóbbiról a cikk társzerzőjének, Nagy Szilviának és nekem is vannak reklámügynökségi tapasztalataim, melyeket most Te is elolvashatsz itt.

A hip-hop marketing: Kultúra és üzlet (2004)

A legtöbb magyar marketinges kolléga még a kutyásnál is komolytalanabbnak találja ezt a témát. De ők (még) nem tudják, hogy a hip-hop a nemzetközi felmérések szerint a földgolyó elsőszámú kulturális mozgalma. És azt se, hogy hány országban jelent már meg ez a cikkem.

A hip-hop hatással van öltözködésünkre, sőt arra is, hogy milyen filmeket nézünk meg. Először 2004-ben beszéltem minderről egy magyar és nemzetközi konferencián, aztán megjelent egy-egy írásom a Magyar Reklámban és a Marketing és Menedzsmentben is. Nem lehet véletlen, hogy azóta ezt átvette a PR Herald, a hiphop.lap.hu, egy görög marketing könyv, és Litvánia legnagyobb zenei magazinja is.

Hip-Hop, Don’t Stop: a hosszabb, Marketing és Menedzsmentben megjelent tanulmányomat itt találod. Az R. Nagy Andrással közösen írt rövidebb írást pedig itt.

Hip-hop impresszáriók (2014)

Ha a Forbes üzleti magazin top 100 híresség indexét vizsgáljuk, olyan kategóriákat találunk, mint a színészek, színésznők, a sportolók vagy a modellek. De létezik egy olyan csoport is, akiket a Forbes hip-hop impresszárióknak nevez. Jay-Z, Sean (Diddy) Combs, Kanye West vagy 50 Cent nem pusztán zenészek, hanem maguk is brandek, sőt kész márkabirodalmat építettek maguk köré. Az ezt vizsgáló izgalmas cikket ketten írtuk Tuza Norberttel, olvasd el itt!

Meleg helyzet - Itthon tabu a melegmarketing is (2009)

Míg az USA-ban a nagy márkák több mint harmada már külön is célozza a saját nemükhöz vonzódó fogyasztókat, addig Magyarországon a melegmarketing egyelőre ugyanúgy tabu, mint a homoszexualitás - mutattunk rá Palovecz Sandrával, Gallits Gabriellával és Somorjai Balázzsal e cikkünkben, mely a Figyelőnet egyik legolvasottabb írása lett. Te is olvasd el itt!

Szép új férfi - A metroszexuális jelenség (2009)

A 2000-es évek elejének egyik legdivatosabb marketing kifejezése a "metroszexuális" volt. Rengetegen beszéltek erről a csoportról, hoztak létre számukra termékeket, alakították át marketingkommunikációjukat. De kik is azok a metroszexuálisok? A Magyar Fogyasztóban megjelent tanulmányunkban részletes választ kapsz a kérdésre. Ha pedig a nemzetközi kitekintés nem lenne elég, Nagy Bianka tanítványom vezetésével készült egy kis kutatás a magyar helyzetről is. A magyar metrokról szóló cikket innen töltheted le.

A legnagyobb célcsoport: nők a turizmusban (2004)

Már korábban is több kutatás számolt be arról, hogy a családokban a döntés utazás terén majdnem mindig az asszonyoké, a 21. századra pedig ez kiegészül azzal, hogy egyre több a csoportosan, azonos neműekkel vagy akár önállóan útra kelő hölgy. Mindez természetesen a marketingre is hatással van. A cikkből néhány eset kapcsán megismerheted, hogyan!

Zöld marketing – Nőknek - Miért a hölgyeket kell meggyőzni elsősorban a zöld termékekről és szolgáltatásokról, ha sikeresek kívánunk lenni? (2020)

Üzleti szempontból a nők jelentős vevőszegmenst képviselnek, ezért nem véletlen, hogy nagyon sok reklám célozza meg kifejezetten őket. Bár sokak szerint a nőknek szóló reklámok elengedhetetlen kellékei a gyerekek, a kutyák és a rózsaszín különböző árnyalatai, az általános sztereotípiák helyett érdemes inkább arra fókuszálni, hogy miben tér el a férfiak és a nők gondolkodása, illetve döntéshozatali folyamata. A cikkben a nemzetközi és hazai kutatási eredményekre alapozva bemutatjuk, hogy hogyan lehet ezeket a felismeréseket jól használni a környezetbarát termékek és szolgáltatások népszerűsítésére. Olvasd el Lukács Ritával közös tanulmányom itt!

A jövő elkezdődött – De vajon kell ez a sok interaktivitás nekünk? (2006)

Interaktív televízió. Internetre kötött benzincsap. Beszélő mosógép. Hangokra reagáló robotkutya. Főnök fridzsider. Székletet elemző vécé. Interaktív printreklám. Hogy mikor fedezik fel mindezt? Hiszen már évek óta itt vannak velünk. Néhányat még a Media Marktban is megtalálsz. Hogy miért nem használjuk őket mégsem?

Erre adok választ a Magyar Reklámban megjelent cikkemben, amit innen tölthetsz le.

A betelefonálós televíziós játékok (Call TV) tündöklése és bukása (2011)

Az elmúlt évtizedben az egyik legtöbbet vitatott műsortípus a betelefonálós játék volt. Tudod, amikor egy fiatal hölgy vagy úr arra buzdít, hogy fejtsd meg a képernyőn látható feladványt és aztán hívd őt, mert nagy nyeremények várnak Rád. Ebben, a Szalai Gergellyel és Koltai Andreával közösen írt cikkben nemcsak a kontrá-ra, hanem a pro-ra is kitérünk e műsorok kapcsán. Töltsd le itt a Fogyasztóvédelmi Szemlében megjelent írásunkat itt!

Ne várjon tovább! (2011)

2011-ben sorra szűntek meg a korábban hatalmas sikernek örvendő telefonos játékok. Úgy tűnik, a vicces fiúk, a durcás kislányok és parancsoló dominák helyét a percdíjas telefonszámon hívható jósok veszik át. Olvasd el a Szalai Gergellyel közösen írt tanulmányomat itt!

Óriásplakátok tervezése (2009)

„Jó helyeket kiválasztani és elérni, hogy az emberek egy adott reklámmal sokszor találkozzanak” – sajnos a legtöbb reklámozó azt hiszi, ez már elég a sikerhez. De az emberek nem látják a médiavásárlást. Csak a kreatívot látják. Egy rossz kreatív rengeteg helyen kihelyezve semmi más, mint egy rossz kreatív rengeteg helyen kihelyezve. Különösen igaz ez, ha óriásplakátokról van szó. És bár a kreativitásra nem lehet szabályokat alkotni, Bonyhádi Gábor, egykori BKF-es tanítványommal, jelenlegi kollegámmal mi most megpróbálunk legalább néhány jótanáccsal szolgálni a billboardok tervezését illetően. Ha érdekel, hogy hány üzenetet tehetsz maximum egy óriásplakátra, milyen betűtípust használj, vagy éppen milyen színek a leghatékonyabbak márkád építésében, töltsd le a cikket innen. A Magyar Reklámszövetség jóvoltából már egy színes verziót is elérsz, nyisd meg itt!

„A szélvédő mögül" - Az óriásplakátok megítélése és hatékonyságuk az autósok szemével (egy benzinkutakon történt megkérdezés eredményei) (2008)

Az autósokat többnyire kétféle reklámeszközzel lehet elérni, különösen az autópályán: rádióreklámmal és outdoor hirdetésekkel. De figyelik-e egyáltalán a magyar autósok az óriásplakátokat? Zavarja-e őket vagy sem? Vásárolnak a hatására? Vagy azt gondolják, be kellene tiltani a billboardokat? Egyáltalán, emlékeznek azokra az óriásplakátokra, melyeket elvileg pár perce láttak-láthattak? És hogyan lehet mindezt kutatni? Bonyhádi Gáborral, Gyöngyösi Pállal és Schwang Zoltánnal végzett kutatásunk eredményeit itt töltheted le.

A dokumentumok szerepe a vállalati kommunikációban – Egy primer kutatás eredményei (2013)

2012-ben és 2013-ban kvalitatív és kvantitatív kutatást végeztünk a BKF, az MMSZ és az Activium együttműködésében arról, hogy mennyire egységes a vállalati dokumentumok arculata, azok mennyire felelnek meg a céges, szervezeti előírásoknak. Az előadás kivonatáért kattints ide!

A hazai bútoripari KKVk innovációs képességének vizsgálata versenyképességük javítása érdekében (2016)

A hazai bútoripari kis-, és középvállalkozások életében fontos kérdés, hogy a gyorsan változó versenykörnyezetben képesek-e helytállni. A magyarországi bútorgyártás és kereskedelem fellendítéséhez nagyban hozzájárulhatnak az új otthonteremtési kedvezmények, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az iparágnak a közeljövőben szembe kell néznie a generációváltás nehézségeivel és a piacon lévő, folyamatosan megújuló nagyvállalatok marketing- és termék innovációival is. Ezt vizsgálja a cikk.

A bizalom hatása a tagok elégedettségére – egy felmérés tapasztalatai a „paprikakertész″ termelői szerveződés példáján keresztül (2017)

A Baranyai Zsolttal és Kovács Zoltánnal közösen írt tanulmány a bizalom hatását vizsgálja egy mezőgazdasági marketing szövetkezetben. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tagok közötti és a tag-menedzsment relációjában megjelenő bizalom hogyan hat a tagok szövetkezet iránti elköteleződésére (csoportkohézió) és a szövetkezettel való elégedettségére. Részletek itt!

Miért ilyen unalmasak a mosóporreklámok? Vagy mégse azok? (2008)

Ismered Kovács Lajost? És az összes többi tisztítószeres, mosóporos figurát? Ha igen, fogadjunk, hogy nem kedveled! A hazai kutatások legalábbis azt mutatják, hogy az emberek ki nem állhatják a mosóporreklámokat - unalmasnak, szellemtelennek és végtelenül idegesítőnek találják azokat. De mindenképp olyannak is kell lenniük? A Reklámhét 2008-as konferenciáján igyekeztem néhány példát hozni arra, hogy a rendkívüli folttisztító hatás, a hófehér tisztaság vagy éppen a jó illat is bemutatható kreatív módon. Ha nem hiszed, nyisd meg itt!

A díjnyertes reklámok titka - 6 kreatív módszer, amiket ismerve maris könnyebb bejutnod egy ügynökséghez (2008)

2008 novemberében meghívtak a gödöllői Szent István Egyetemre, hogy Fabricius Gábor és Réz András mellett tartsak egy előadást az I. Kommunikációs Napjukon. Olyan témát vittem, ami egyszerre szórakoztató és hasznos: milyen trükkökkel lehet díjnyertes reklámot készíteni. Persze az izraeli kutatók által összeállított hat mintához még jó adag hozzáadott érték kell az alkotóktól, de kiindulásnak érdekes lehet.

Töltsd le a példákat itt!

Nagyszerűen egyszerű (2011)

Úgy tűnik, minden csak bonyolultabb és komplexebb lesz körülöttünk. Egyre nagyobb szükség van az egyszerűsítésre a gondolkodásban, a kommunikációban, az üzletben és természetesen a reklámban is. Szóval KISS azaz keep it simple and stupid! Olvasd el az egyszerű cikket itt!

Kreatív egyszerűség brazil módra - Marcello Serpa, a kontinens motorja (2007)

A kreatív versenyeken a két nagyhatalom, az USA és Nagy-Britannia mellé egyre jobban felzárkózik egy latin-amerikai ország: Brazília. Mindez főképpen Marcello Serpának, az ALMAP/BBDO reklámügynökség kreatívigazgatójának köszönhető. Ezért aztán, aki kreatívként akar a reklámszakmában elhelyezkedni, érdemes odafigyelnie arra, amit Serpa mond.
Töltsd le a vele készült interjúmat itt!

Kreatív oroszlánok - Mi a TBWA Paris titka? (2006)

Ha azt a reklámügynökséget keressük, amelyik nemzetközi versenyeken a legtöbb díjat zsebeli be, a TBWA Paris jó eséllyel pályázik. Itt olvashatod el, hogy miért!

Kreativitás szólóban (2011)

Az átlagember kétszer annyi ötletet gondol ki csoportban, mint egyedül – szól a híres Osborn-axióma, ami a brainstorming elterjedéséhez is hozzájárult. Pedig a tudományos kutatások nem mindig igazolják mindezt, sőt azt állítják, szólóban is kreatívak lehetünk, ha megfelelő módszerekhez nyúlunk. De mik ezek a módszerek? Olvasd el itt!

A kreatív gondolkodás szerepe a marketingoktatásban (2013)

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) kereskedelem és marketing szakán nem egy klasszikus előadás vagy szeminárium során ismerkednek meg a hallgatók a marketinggel, hanem egy kétnapos tréning keretében. Az innovatív megközelítés sikeres, ennek tapasztalatairól szól a Kunsági Andreával és Rekettye Gáborral közösen írt tanulmány. Itt olvasható.

Művészi reklámok (2012)

Szinte a kezdetek óta örök kérdés a szakmában, hogy milyen szerepet kaphat a művészet a reklámban, és hol van a helyük a művészeknek ebben a kereskedelmi célú tevékenységben. E cikkben utánajártam, miként gondolkodnak erről a kérdésről a legnagyobb reklámosok és a legnagyobb művészek. Töltsd le itt!

Vissza a reklámjövőbe! - Régi-új eszközök a marketingkommunikációban (2010)

Ki volt az első nagy marketinges? Kotler, az amerikai guru a 20. század második feléből? Vagy esetleg Szmirnov, az orosz vodkakirály, száz évvel Kotlert megelőzően? Nagy Bálint kollegámmal érdekes dolgokat feszegettünk a 2010-es MOK konferencián. Olvasd el a kivonatot itt!

Harmincéves a Tylenol-eset (2012)

1982-ben Chicagóban heten életüket vesztették a ciánnal szennyezett Tylenol láz- és fájdalomcsillapítóktól. A Johnson&Johnson a lehető legjobban kezelte a szörnyű esetet, kríziskommunikációját a mai napig csodálják, a márka pedig továbbra is sikeres. A válságkezelés és válságkommunikáció klasszikus esettanulmányát itt töltheted le.

A világ leghíresebb tévéreklámja (2014)

Minden idők legismertebb és legnagyobb hatású tévéreklámja az Apple 1984-es Big Brother spotja. A reklámszakemberek nem csak jól ismerik ezt, de azt is tudják, hogy miért lett ilyen sikeres. Mert a Super Bowl reklámszünetében adták le. Mert Ridley Scott rendezte. Mert az Apple nekiment benne az IBM-nek. Mert megtestesítette az egész Apple filozófiát. Mert csak egyetlenegyszer adták le. A helyzet az, hogy bár ezek mindegyike igaz, igazából egyik sem. Olvasd el a Marketing és Médiában megjelent cikkem itt!

Reklámpolitikusok - Politikusok a reklámban (2010)

Mihail Gorbacsov Louis Vuitton táskával utazik és a Pizza Hutban ebédel - legalábbis a reklámokban, és mindezt jó pénzért. Che Guevara ezzel szemben Converse-cipőt hord, Ben&Jerry's fagyit nyal, Chevignon parfümöt használ, és Skodát vezet - de tőle aligha kaptak engedélyt a reklámozók, hacsak nem a túlvilágról. A Magyar Fogyasztóban megjelent cikkemben még sok más érdekességet találsz. Töltsd le itt!

Pártstratégiák a 2010-es országgyűlési választásokon (2010)

Mi az a Piedone-stragégia? És az ördög-impresszionizmus? Az "új fiú" megközelítés? Perlaky-Papp Józseffel közösen írt cikkemből megismerheted itt!

Politikai marketing a gyakorlatban – Az önkormányzati választási kampányok tervezése és fő kommunikációs eszközei (2015)

A tanulmány a 2014-es önkormányzati választások marketingkommunikációs tanulságait foglalja össze, ezen kívül bemutatja az 5M rendszerét (mission, message, money, media, measurement), mely kiválóan alkalmazható politikai kampányok esetében is. Olvass róla többet itt: Politikai marketing a gyakorlatban – Az önkormányzati választási kampányok tervezése és fő kommunikációs eszközei