Egyéb reklám és marketing

Mint láthatod, fõ kutatási és gyakorlati témáim a márkázás, az országmárkázás, a termékelhelyezés, a sportmarketing , illetve a gerillamarketing szerepe a márkaépítésben.

Néha azonban egyéb területekre is kalandozom. Az alább felsoroltak között olvashatsz a piackutatás egy új, izgalmas válfajáról, a mystery shoppingról, megtudhatod, mire érdemes odafigyelni az óriásplakátok tervezésekor, megismerheted, hogyan nyújthatsz valódi élményt a fogyasztóknak, vagy éppen elmélyedhetsz a hip-hop és a márkák kapcsolatában.

Élmény a marketingben

Élménypark. Élményfürdõ. Élménykonyha. Élményturizmus. Élménycentrum. Élményvásárlás. Mintha az elmúlt években minden az élményrõl szólna. Új és új kifejezéseket kell megtanulnunk, melyek ezzel a szóval kezdõdnek. De mit is jelent az élmény 2009-ben a marketing szempontjából? Erre hoztam néhány példát a Menedzsment Fórum által szervezett "Marketing és PR vezetõk találkozója" workshopon. Töltsd le a pdf-et itt!

A marketingszakma legnagyobb tévedése

A marketingszakma legnagyobb tévedése, hogy a reklámnak kreatívnak kell lennie. Pontosabban, hogy csak a reklámnak kell kreatívnak lennie. Pedig ha megnézzük az elmúlt évek sikermárkáit, szinte alig valamelyik a reklámmal lett az, ami. Hanem maga a termék, szolgáltatás volt kreatív és mindehhez egy jó márkanév passzolt. Olvasd el mindenről a @M-ben, a Marketing, Magatartás, Mérés, Média online magazinban megjelent cikkem itt!

Mitől jó egy reklám? – 12 szempont a reklámelmélet és – gyakorlat alapján

Mitől jó egy reklám? Örök téma, amiben internetes fórumoktól kezdve akadémiai tudósokig rengetegen foglaltak már állást. Vannak, akik szerint létezik egy darab válasz a kérdésre, hasonlóan ahhoz ahogy Douglas Adams „Galaxis útikalauz stopposoknak” című könyvében a „42”. Mások szerint mindez ennyire nem egyszerű. Jelen tanulmány igyekszik bemutatni, mit gondolnak a témáról azok, akik csinálják a reklámokat. Az irodalomjegyzék önmagában is kincs, a legfontosabb reklámmal foglalkozó könyvek mind szerepelnek benne. Olvasd el a Kommunikáció, Média, Gazdaság folyóiratban megjelent cikkem itt!

A magyar reklámtudomány kezdetei az 1910-es, 1920-as években és mai napig tartó hatásuk

Sokszor olvasni arról, hogy Magyarországon a reklám csak a rendszerváltozás után, az 1990-es években jelent meg és azóta fejlődött rohamosan. De biztos így van ez? Mint ebből, a Szabó-Kákonyi Anettel közösen írt cikkből kiderül, a válasz egyértelmű nem! Nemhogy magyar reklámról, hanem egyenesen reklámtudományról volt szó már az 1910-es, 1920-as években. Jónéhány olyan mű született, melyek lerakták a reklámozás alapjait – az más kérdés, hogy utána sajnos sokan e könyvekről elfeledkeztek. Itt olvashatod el, melyek ezek a művek!

A termék: vevõink igényeit ezzel elégítjük ki!

A termék minden marketing alapja. Ha rossz minõségû a termékünk, akkor hiába zseniális a kommunikációnk – egyszer lehet, hogy megveszik, de másodszor már nem. De ha jó a termékünk és rossz a kommunikációnk, azzal se megyünk sokra. Tudj meg mindent a termék marketingmixben betöltött szerepérõl itt!

Tömeges személyre szabás

A vevő bármilyen színben vásárolhat autót, feltéve, ha az a szín fekete – mondta egykor Henry Ford. Ma már a vevő nemcsak a színbe szólhat bele, hanem a legapróbb részleteket is személyre szabhatja. És ez nemcsak az autóvásárlással van így, hanem a sportcipőkkel, a kávéval, a pizzával vagy épp a játékokkal. Olvasd el a Marketing és Médiában 2013-ban megjelent cikkem itt!

Vásárlási élmény online

A fogyasztók még az interneten is arra vágynak, hogy hús-vér emberekkel találkozzanak. Hogy a nevükön szólítsák õket. Hogy lássák, miként készül egy termék, szolgáltatás. Vagy hogy egyenesen megérinthessék azt. De hogyan lehetséges ez? Olvasd el itt!

Hogyan lesz a virtuális megfogható?

Paradoxon: miközben minden online lesz, egyre jobban vágyunk a fizikai dolgokra. Keressük a fizikai kapcsolódást, meg akarjuk "fogni" a terméket, még akkor is, ha online rendeljük. Erre mutattam néhány példát az MFOR "Merre tart az online reklámpiac?" 2010-es konferenciáján. A sok izgalmas sztori közül a közönségnek leginkább az USB Bor és a Domino's Pizza új szolgáltatása, a Pizza Tracker tetszett. Töltsd le az elõadás pdf-jét itt!

A marketingünk ne legyen válságban!

2009-ben mindenki a válságról beszélt. Negatív gondolatok innen, negatív gondolatok onnan. Ezért aztán a Szolnoki Gazdasági Napok szervezõi meghívtak, hogy kicsit rázzam fel az ottani vállalkozókat: ha odafigyelnek a marketingjükre, nemcsak átvészelhetik ezt a nehéz idõszakot, de akár sikert is arathatnak. Alapvetõ dolgokról meséltem, így lehet, hogy nem lesz benne sok újdonság. De a mindennapi gyakorlatban azt látom, hogy sok vállalkozás ezekre az alapvetõ dolgokra sem figyel oda. Az elõadás pdf-jét innen töltheted le.

Marketinggel könnyebb – A fogászati klinikáknak is

2013 végén az InnoDental Klaszternek tartottam előadást – csupa fogorvosnak. Igyekeztem nekik megvilágítani, hogy melyek azok a marketing eszközök, amelyek nekik most a legjobban segíthetnek. Bár a példák kifejezetten fogászati klinikákra vonatkoznak, más „iparágak” is hasznos tanácsokat találhatnak benne. Kattints ide, hogy könnyebb legyen Neked is!

„Titkos vásárlók”: A mystery shopping elmélete és gyakorlata

A szolgáltatóipar területén egyre kevésbé mûködik a hagyományos kérdõíves megkérdezés. Például amikor a vendég szobájában hagyunk egy kérdõívet, hogy töltse ki. Valljuk be, ez sose mûködött igazán. Az álcázott vásárlás, szakkifejezéssel élve mystery shopping sokkal pontosabban mérheti fel az adott szolgáltatás erõsségeit és gyengeségeit: a titkos vásárlók ilyenkor elõre meghatározott szempontok szerint vizsgálódnak, anélkül, hogy kiderülne, kik is õk.

A cikket egy kedves tanítványommal, Kosztka Edinával közösen írtuk, aki maga is gyakori mystery shopper, illetve vesz részt ilyen kutatások értékelésében. Töltsd le a Marketing és Menedzsmentben megjelent tanulmányunkat itt.

Félrekutatások

A piackutatás kétségkívül nélkülözhetetlen egy új termék piacra dobásához. Ha azonban rosszul végzik, olyan katasztrófákhoz vezethet, mint a New Coke vagy a Meleg Ken. Szerencsére néhány bátor marketinges észreveszi, ha a kutatás félrevisz. Ismerj meg még több példát a cikkbõl itt!

Egészségtelen fõiskolai évek? Élelmiszervásárlási és fogyasztási szokások

A BKF-en 340 fõ megkérdezésével végzett kutatása alapján a fõiskolások számára fontos, hogy egészségesen táplálkozzanak. Véleményük szerint jól meg tudják ítélni, mi egészséges élelmiszer. Magukat tudatos élelmiszervásárlónak tartják, így rendszeresen megnézik a címkét az élelmiszereken. Ugyanakkor a fõiskolások egyharmada úgy véli, hogy egészségtelenebbül étkezik, mint felsõfokú tanulmányai megkezdése elõtt, és csak egy minimális százalék, aki egészségesebben. Mindennek több összetevõje is van, amit jelen, Schwang Zoltánnal közösen írt kutatási összefoglaló igyekszik bemutatni. Töltsd le itt.

Társadalmi, környezeti és üzleti érdek egyszerre?

Még zajlanak a szakmai viták pontosan hogyan is definiálható ez a terület, mégis dinamikusan fejlődik egy olyan üzleti és marketing irányzat, amelynek fókuszában környezeti és társadalmi értékek állnak szemben a „csak a profit számít” elvvel. Hogyan válhat kulcsfontosságú tényezővé egy márka szempontjából a klímaváltozás, gyerekek nevelési programja, esélyegyenlőségi kérdések és még sok más nem üzleti kérdés? A CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) és zöld marketing értelmezése talán még sokáig eltart, de a gyakorlatban már most rengeteg élő példa bizonyítja, hogy egy új terület van kialakulóban. Olvasd el Szabó Szilvia zöldmarketing szakértővel közösen írt cikkünk itt.

Kutyák a reklámfilmekben

Az általánosan elterjedt nézet szerint, ha egy hirdetõ biztos sikert akar, akkor reklámjában feltétlenül szerepeltet egy szép nõt, egy kisgyereket vagy egy kedves kutyust. Ha azonban valóban sikeres reklámfilmet szeretnénk készíteni, a kutya önmagában nem jelent garanciát. Csak abban az esetben szabad használni, ha megfelelõen képviseli a márkát. És ha egyáltalán le tudjuk forgatni vele a filmet – egy kutyát ugyanis nem lehet úgy instruálni, ahogy egy színészt. Utóbbiról a cikk társzerzõjének, Nagy Szilviának és nekem is vannak reklámügynökségi tapasztalataim, melyeket most Te is elolvashatsz itt.

A hip-hop marketing: Kultúra és üzlet

A legtöbb magyar marketinges kolléga még a kutyásnál is komolytalanabbnak találja ezt a témát. De õk (még) nem tudják, hogy a hip-hop a nemzetközi felmérések szerint a földgolyó elsõszámú kulturális mozgalma. És azt se, hogy hány országban jelent már meg ez a cikkem.

A hip-hop hatással van öltözködésünkre, sõt arra is, hogy milyen filmeket nézünk meg. Elõször 2004-ben beszéltem minderrõl egy magyar és nemzetközi konferencián, aztán megjelent egy-egy írásom a Magyar Reklámban és a Marketing és Menedzsmentben is. Nem lehet véletlen, hogy azóta ezt átvette a PR Herald, a hiphop.lap.hu, egy görög marketing könyv, és Litvánia legnagyobb zenei magazinja is.

Hip-Hop, Don’t Stop: a hosszabb, Marketing és Menedzsmentben megjelent tanulmányomat itt találod. Az R. Nagy Andrással közösen írt rövidebb írást pedig itt.

Hip-hop impresszáriók

Ha a Forbes üzleti magazin top 100 híresség indexét vizsgáljuk, olyan kategóriákat találunk, mint a színészek, színésznők, a sportolók vagy a modellek. De létezik egy olyan csoport is, akiket a Forbes hip-hop impresszárióknak nevez. Jay-Z, Sean (Diddy) Combs, Kanye West vagy 50 Cent nem pusztán zenészek, hanem maguk is brandek, sőt kész márkabirodalmat építettek maguk köré. Az ezt vizsgáló izgalmas cikket ketten írtuk Tuza Norberttel, olvasd el itt!

Meleg helyzet - Itthon tabu a melegmarketing is

Míg az USA-ban a nagy márkák több mint harmada már külön is célozza a saját nemükhöz vonzódó fogyasztókat, addig Magyarországon a melegmarketing egyelõre ugyanúgy tabu, mint a homoszexualitás - mutattunk rá Palovecz Sandrával, Gallits Gabriellával és Somorjai Balázzsal e cikkünkben, mely a Figyelõnet egyik legolvasottabb írása lett. Te is olvasd el itt!

Szép új férfi - A metroszexuális jelenség

A 2000-es évek elejének egyik legdivatosabb marketing kifejezése a "metroszexuális" volt. Rengetegen beszéltek errõl a csoportról, hoztak létre számukra termékeket, alakították át marketingkommunikációjukat. De kik is azok a metroszexuálisok? A Magyar Fogyasztóban megjelent tanulmányunkban részletes választ kapsz a kérdésre. Ha pedig a nemzetközi kitekintés nem lenne elég, Nagy Bianka tanítványom vezetésével készült egy kis kutatás a magyar helyzetrõl is. A magyar metrokról szóló cikket innen töltheted le.

A legnagyobb célcsoport: nõk a turizmusban

Már korábban is több kutatás számolt be arról, hogy a családokban a döntés utazás terén majdnem mindig az asszonyoké, a 21. századra pedig ez kiegészül azzal, hogy egyre több a csoportosan, azonos nemûekkel vagy akár önállóan útra kelõ hölgy. Mindez természetesen a marketingre is hatással van. A cikkbõl néhány eset kapcsán megismerheted, hogyan!

A jövõ elkezdõdött – De vajon kell ez a sok interaktivitás nekünk?

Interaktív televízió. Internetre kötött benzincsap. Beszélõ mosógép. Hangokra reagáló robotkutya. Fõnök fridzsider. Székletet elemzõ vécé. Interaktív printreklám. Hogy mikor fedezik fel mindezt? Hiszen már évek óta itt vannak velünk. Néhányat még a Media Marktban is megtalálsz. Hogy miért nem használjuk õket mégsem?

Erre adok választ a Magyar Reklámban megjelent cikkemben, amit innen tölthetsz le.

A betelefonálós televíziós játékok (Call TV) tündöklése és bukása

Az elmúlt évtizedben az egyik legtöbbet vitatott mûsortípus a betelefonálós játék volt. Tudod, amikor egy fiatal hölgy vagy úr arra buzdít, hogy fejtsd meg a képernyõn látható feladványt és aztán hívd õt, mert nagy nyeremények várnak Rád. Ebben, a Szalai Gergellyel és Koltai Andreával közösen írt cikkben nemcsak a kontrá-ra, hanem a pro-ra is kitérünk e mûsorok kapcsán. Töltsd le itt a Fogyasztóvédelmi Szemlében megjelent írásunkat itt!

Ne várjon tovább!

2011-ben sorra szûntek meg a korábban hatalmas sikernek örvendõ telefonos játékok. Úgy tûnik, a vicces fiúk, a durcás kislányok és parancsoló dominák helyét a percdíjas telefonszámon hívható jósok veszik át. Olvasd el a Szalai Gergellyel közösen írt tanulmányomat itt!

Óriásplakátok tervezése

„Jó helyeket kiválasztani és elérni, hogy az emberek egy adott reklámmal sokszor találkozzanak” – sajnos a legtöbb reklámozó azt hiszi, ez már elég a sikerhez. De az emberek nem látják a médiavásárlást. Csak a kreatívot látják. Egy rossz kreatív rengeteg helyen kihelyezve semmi más, mint egy rossz kreatív rengeteg helyen kihelyezve. Különösen igaz ez, ha óriásplakátokról van szó. És bár a kreativitásra nem lehet szabályokat alkotni, Bonyhádi Gábor, egykori BKF-es tanítványommal, jelenlegi kollegámmal mi most megpróbálunk legalább néhány jótanáccsal szolgálni a billboardok tervezését illetõen. Ha érdekel, hogy hány üzenetet tehetsz maximum egy óriásplakátra, milyen betûtípust használj, vagy éppen milyen színek a leghatékonyabbak márkád építésében, töltsd le a cikket innen. A Magyar Reklámszövetség jóvoltából már egy színes verziót is elérsz, nyisd meg itt!

„A szélvédõ mögül" - Az óriásplakátok megítélése és hatékonyságuk az autósok szemével (egy benzinkutakon történt megkérdezés eredményei)

Az autósokat többnyire kétféle reklámeszközzel lehet elérni, különösen az autópályán: rádióreklámmal és outdoor hirdetésekkel. De figyelik-e egyáltalán a magyar autósok az óriásplakátokat? Zavarja-e õket vagy sem? Vásárolnak a hatására? Vagy azt gondolják, be kellene tiltani a billboardokat? Egyáltalán, emlékeznek azokra az óriásplakátokra, melyeket elvileg pár perce láttak-láthattak? És hogyan lehet mindezt kutatni? Bonyhádi Gáborral, Gyöngyösi Pállal és Schwang Zoltánnal végzett kutatásunk eredményeit itt töltheted le.

A dokumentumok szerepe a vállalati kommunikációban – Egy primer kutatás eredményei

2012-ben és 2013-ban kvalitatív és kvantitatív kutatást végeztünk a BKF, az MMSZ és az Activium együttműködésében arról, hogy mennyire egységes a vállalati dokumentumok arculata, azok mennyire felelnek meg a céges, szervezeti előírásoknak. Az előadás kivonatáért kattints ide!

Miért ilyen unalmasak a mosóporreklámok? Vagy mégse azok?

Ismered Kovács Lajost? És az összes többi tisztítószeres, mosóporos figurát? Ha igen, fogadjunk, hogy nem kedveled! A hazai kutatások legalábbis azt mutatják, hogy az emberek ki nem állhatják a mosóporreklámokat - unalmasnak, szellemtelennek és végtelenül idegesítõnek találják azokat. De mindenképp olyannak is kell lenniük? A Reklámhét 2008-as konferenciáján igyekeztem néhány példát hozni arra, hogy a rendkívüli folttisztító hatás, a hófehér tisztaság vagy éppen a jó illat is bemutatható kreatív módon. Ha nem hiszed, nyisd meg itt!

A díjnyertes reklámok titka - 6 kreatív módszer, amiket ismerve maris könnyebb bejutnod egy ügynökséghez

2008 novemberében meghívtak a gödöllõi Szent István Egyetemre, hogy Fabricius Gábor és Réz András mellett tartsak egy elõadást az I. Kommunikációs Napjukon. Olyan témát vittem, ami egyszerre szórakoztató és hasznos: milyen trükkökkel lehet díjnyertes reklámot készíteni. Persze az izraeli kutatók által összeállított hat mintához még jó adag hozzáadott érték kell az alkotóktól, de kiindulásnak érdekes lehet.

Töltsd le a példákat itt!

Nagyszerûen egyszerû

Úgy tûnik, minden csak bonyolultabb és komplexebb lesz körülöttünk. Egyre nagyobb szükség van az egyszerûsítésre a gondolkodásban, a kommunikációban, az üzletben és természetesen a reklámban is. Szóval KISS azaz keep it simple and stupid! Olvasd el az egyszerû cikket itt!

Kreatív egyszerûség brazil módra - Marcello Serpa, a kontinens motorja

A kreatív versenyeken a két nagyhatalom, az USA és Nagy-Britannia mellé egyre jobban felzárkózik egy latin-amerikai ország: Brazília. Mindez fõképpen Marcello Serpának, az ALMAP/BBDO reklámügynökség kreatívigazgatójának köszönhetõ. Ezért aztán, aki kreatívként akar a reklámszakmában elhelyezkedni, érdemes odafigyelnie arra, amit Serpa mond.
Töltsd le a vele készült interjúmat itt!

Kreatív oroszlánok - Mi a TBWA Paris titka?

Ha azt a reklámügynökséget keressük, amelyik nemzetközi versenyeken a legtöbb díjat zsebeli be, a TBWA Paris jó eséllyel pályázik. Itt olvashatod el, hogy miért!

Kreativitás szólóban

Az átlagember kétszer annyi ötletet gondol ki csoportban, mint egyedül – szól a híres Osborn-axióma, ami a brainstorming elterjedéséhez is hozzájárult. Pedig a tudományos kutatások nem mindig igazolják mindezt, sõt azt állítják, szólóban is kreatívak lehetünk, ha megfelelõ módszerekhez nyúlunk. De mik ezek a módszerek? Olvasd el itt!

A kreatív gondolkodás szerepe a marketingoktatásban

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) kereskedelem és marketing szakán nem egy klasszikus előadás vagy szeminárium során ismerkednek meg a hallgatók a marketinggel, hanem egy kétnapos tréning keretében. Az innovatív megközelítés sikeres, ennek tapasztalatairól szól a Kunsági Andreával és Rekettye Gáborral közösen írt tanulmány. Itt olvasható.

Mûvészi reklámok

Szinte a kezdetek óta örök kérdés a szakmában, hogy milyen szerepet kaphat a mûvészet a reklámban, és hol van a helyük a mûvészeknek ebben a kereskedelmi célú tevékenységben. E cikkben utánajártam, miként gondolkodnak errõl a kérdésrõl a legnagyobb reklámosok és a legnagyobb mûvészek. Töltsd le itt!

Egy csodálatos elme - Edward de Bono Magyarországon

Edward de Bono, a kreativitás nagymesterének módszereit világszerte használják: a deviáns fiatalok nevelésében, a szociális segítségnyújtásban, a gyógyításban, a problémamegoldásban és az oktatásban is. No és az üzleti életben, különösen a reklámszakmában. 2009 áprilisában Budapesten járt, és megmutatta hogyan.

Ha idekattintasz, e cikkbõl megtudhatod Te is.

Vissza a reklámjövõbe! - Régi-új eszközök a marketingkommunikációban

Ki volt az elsõ nagy marketinges? Kotler, az amerikai guru a 20. század második felébõl? Vagy esetleg Szmirnov, az orosz vodkakirály, száz évvel Kotlert megelõzõen? Nagy Bálint kollegámmal érdekes dolgokat feszegettünk a 2010-es MOK konferencián. Olvasd el a kivonatot itt!

Harmincéves a Tylenol-eset

1982-ben Chicagóban heten életüket vesztették a ciánnal szennyezett Tylenol láz- és fájdalomcsillapítóktól. A Johnson&Johnson a lehetõ legjobban kezelte a szörnyû esetet, kríziskommunikációját a mai napig csodálják, a márka pedig továbbra is sikeres. A válságkezelés és válságkommunikáció klasszikus esettanulmányát itt töltheted le.

A világ leghíresebb tévéreklámja

Minden idők legismertebb és legnagyobb hatású tévéreklámja az Apple 1984-es Big Brother spotja. A reklámszakemberek nem csak jól ismerik ezt, de azt is tudják, hogy miért lett ilyen sikeres. Mert a Super Bowl reklámszünetében adták le. Mert Ridley Scott rendezte. Mert az Apple nekiment benne az IBM-nek. Mert megtestesítette az egész Apple filozófiát. Mert csak egyetlenegyszer adták le. A helyzet az, hogy bár ezek mindegyike igaz, igazából egyik sem. Olvasd el a Marketing és Médiában megjelent cikkem itt!

Reklámpolitikusok - Politikusok a reklámban

Mihail Gorbacsov Louis Vuitton táskával utazik és a Pizza Hutban ebédel - legalábbis a reklámokban, és mindezt jó pénzért. Che Guevara ezzel szemben Converse-cipõt hord, Ben&Jerry's fagyit nyal, Chevignon parfümöt használ, és Skodát vezet - de tõle aligha kaptak engedélyt a reklámozók, hacsak nem a túlvilágról. A Magyar Fogyasztóban megjelent cikkemben még sok más érdekességet találsz. Töltsd le itt!

Pártstratégiák a 2010-es országgyûlési választásokon

Mi az a Piedone-stragégia? És az ördög-impresszionizmus? Az "új fiú" megközelítés? Perlaky-Papp Józseffel közösen írt cikkembõl megismerheted itt!

Politikai marketing a gyakorlatban – Az önkormányzati választási kampányok tervezése és fő kommunikációs eszközei

A tanulmány a 2014-es önkormányzati választások marketingkommunikációs tanulságait foglalja össze, ezen kívül bemutatja az 5M rendszerét (mission, message, money, media, measurement), mely kiválóan alkalmazható politikai kampányok esetében is. Olvass róla többet itt: Politikai marketing a gyakorlatban – Az önkormányzati választási kampányok tervezése és fő kommunikációs eszközei